19 °C Budapest

Inflációs célkövetés rendszerére tér át a szlovák jegybank is - konfliktusok a láthatáron

Pénzcentrum
2004. december 22. 13:10

A várakozásoknak megfelelő kamatdöntés mellett (4%-on maradt az irányadó ráta) tegnap a szlovák jegybank azt is bejelentette, hogy az eddigi kevésbé határozott, és következetes monetáris politikát igénylő implicit inflációs célkitűzésről 2005-ben a szigorúbb keretfeltételeket jelentő inflációs célkitűzés rendszerének alkalmazására tér át. Ma reggel az is napvilágot látott, hogy a szlovák jegybank tegnap intervenciókkal élt a korona gyengítése érdekében. Az inflációs célkitűzés rendszere, illetve az árfolyam részben exportérdekek miatti befolyásolása (gyengítése) egymással ellentétes irányú hatásokat generál, erre vannak többek között kedvezőtlen magyar tapasztalatok is.




A tegnapi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény mérlegelte annak lehetőségét, hogy tovább folytassa a kamatcsökkentéseket a korona erőteljes felértékelődésének mérséklése érdekében, végül a kamatdöntésekben illetékes testület elvetette a lazítást.

2004.12.21 12:37
Változatlan maradt a szlovák alapkamat

A jegybank tanácsi ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a szlovák jegybank harca a korona felértékelődésének lassítása érdekében folytatódik, így a mostani változatlanul maradt kamatszint után a kamatcsökkentéseket a jövőben sem lehet kizárni. A jegybank illetékesei emellett jelezték, hogy csak a makrogazdasági fundamentumokkal összhangban lévő koronafelértékelődést fogják továbbra is engedni.


Elemzők szerint tegnap részben azért is maradt változatlanul a kamatszint (és nem is várható rövidtávon a korona erőssége ellenére sem vágás), mert a korona gyengítésével a bank az inflációs célját is veszélyeztette volna. A bank szerint azonban a szlovák inflációs kilátások nem olyan kedvezőtlenek, mint ahogy azt az elemzők látják. (A szlovák inflációs folyamatoknál érdemes megemlíteni, hogy 2003. elején jelentős áremelések történtek a hatósági áras termékeknél, mely a fő inflációs mutatót érdemben megemelte, ugyanakkor a maginfláció csak kismértékű emelkedést mutatott.)


A szlovák jegybank tanács a tegnapi ülésén a kamatszint mellett a középtávú makropályáról, annak számszerű értékeiről is tárgyalt.


Az ábra alapján látható, hogy az intézmény (lényegesen javuló külső egyensúly mellett) gyorsuló gazdasági növekedéssel, emellett csökkenő inflációval számol a következő évekre. A szlovák jegybank korábban az idei év végére 5.7-7% közötti inflációs célsávot jelzett előre.



A jövőre bevezetésre kerülő inflációs célkövetés rendszere a szlovák monetáris politikában érdemi hangsúlyváltást jelent. Az implicit inflációs célkitűzés azt jelenti, hogy a bank csak becslést adott a várható inflációra vonatkozóan, és annak tarthatósága érdekében hozta meg monetáris politikai döntéseit. Ennél lényegesen kötöttebb keretfeltételeket jelent az inflációs célkitűzés rendszere: itt a jegybank (illetve jobb esetben a fiskális irányítással közösen) egy, az év végére vonatkozó inflációs célértéket már a dátumot megelőzően 1-1.5 évvel kitűz, és a rendelkezésére álló eszközökkel ennek elérését tekinti a legfontosabb céljának.

Érdemes megjegyezni, hogy a visegrádi országok közül már egyedült csak Szlovákia nem alkalmazza az inflációs célkitűzés rendszerét, amely rendszer kis, és nyitott gazdaságú országok esetében széles körben elterjedt gyakorlat. Fontos azonban kiemelni, hogy az inflációs célkitűzés rendszere, annak megfelelő működtetése nem könnyű, több esetben felmerültek komolyabb problémák is.

A rendszerre való áttérés a szlovák jegybank esetében is azt kell, hogy jelentse: középtávon az infláció jelenti a jegybanki célok között az abszolút prioritást, minden más célt e célnak kell alárendelni.

Az infláció, mint abszolút prioritást jelentő cél mellett az árfolyamcél rendszeres hangsúlyozása meglehetősen zavaró, a két cél egymás mellett számos esetben "nem fér meg jól". Amennyiben a szlovák jegybank az inflációs célja mellett az árfolyam kérdésével is foglalkozni fog a kommunikációjában, akkor az többek között

- zavarokat okozhat a befektetők körében, mely

- az árfolyam fokozottabb volatilitásában is jelentkezhet (pl. tovább erősödő spekuláció)

- nem utolsó sorban nehéz helyzetbe hozhatja a jegybankot.

A korábbi ábrán is látható módon a korona egyértelmű erősödési trendet mutat, mely - amennyiben Szlovákiában is az árfolyamtranszmisszó a legerősebb transzmissziós csatorna az infláció alakulása szempontjából - kétségtelenül kedvező lehet az inflációs folyamatok szempontjából, ugyanakkor épp a tegnapi sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy a jegybank a továbbiakban sem kívánja tolerálni a makrofundamentumok által nem megalapozott koronaerősödést. Ezekből következik, hogy a szlovák jegybank kénytelen szembenézni egy kettős célrendszer (inflációs és árfolyam) kialakulásával. A mindkét célnak való elégtétel akár egymással ellentétes hatásokat is generálhat.



2005-től tehát a kelet-közép-európai régió mind a négy nagyobb gazdaságában (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) már az inflációs célkitűzés rendszerét alkalmazzák a jegybankok. Egy fontos különbséget azonban meg kell említeni: csak Magyarország esetében beszélhetünk intervenciós sávról és ezzel együtt inflációs célkövetés rendszeréről is. A sávközéptől számított +-15%-os ingadozást engedő intervenciós sáv egyértelmű kötöttséget jelent a szabad (Lengyelország, Szlovákia), illetve a piszkos (Csehország) lebegtetéssel szemben.

Mindezek tükrében bizonyos szempontból érthető, hogy a magyar tapasztalatok miért kedvezőtlenebbek a régiós versenytársakénál: az inflációs és az árfolyamcél egyszerre történő hangsúlyozása összezavarta a befektetőket, jelentős piaci zavarok kialakulásához vezetett (pl. 2003. januári sávszél elleni támadás). Az MNB tanulva ebből a helyzetből, az utóbbi időben óvakodik attól, hogy árfolyamcélt is hangsúlyozzon.

Szlovákiában a szabad lebegtetés fennmaradása, illetve az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése feltehetően a magyarnál enyhébb következményekkel járhat. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyelőre a szlovák jegybank több mint egy éve tartó próbálkozásai a korona erősítésének lassítására, illetve feltartóztatására nem jártak érdemi, illetve tartós sikerrel (idén az év első felében csendes intervenció keretében összességében mintegy 364 millió eurót vett a devizapiacokon, csak júliusban nyíltpiaci intervenció keretében 766 millió euróval nőtt a devizatartalék).

Amennyiben a szlovák jegybank részben a gazdaság exportérdekei miatt az árfolyamot továbbra is befolyásolni kívánja, úgy ahhoz - a dinamikus gazdasági növekedés, és a befektetői bizalom következtében továbbra is jelentős koronafelértékelődés fékezéséhez - határozottabb devizapiaci lépésekre van szükség. Ezek azonban nagyobb kockázatokkal is járhatnak részben a piaci zavarok kialakulása, illetve az inflációs célok teljesíthetősége szempontjából.

A szlovák jegybanknak ebben a helyzetben tehát mindenképpen megfontoltan - a régiós példákból tanulva -, a lehetséges következményeket is szem előtt tartva kell döntéseket hoznia.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
hrdoktor  |  2021.06.14 06:55
Praktikus tanácsok, hogyan számoljuk fel a látens beidegződéseket, amik saját fejlődésünket gátolják...
legacykft  |  2021.06.11 18:55
Az elmúlt heteket tekintve, több kompetenciafejlesztő tréninget is maga mögött tudhat a Legacy. Ahho...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
ajovomunkahelye  |  2021.06.07 12:30
Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 15. kedd
Jolán, Vid
24. hét
Ajánlatunk
  • Vedd fel a harcot! (x)

    Több levegő, kevesebb parlagfű! Kezdődik a parlagfű szezonja. A parlagfű irtása mindannyiunk közös érdeke.

KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?