Hogyan is indult Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás?

Ami 2004-et illeti, a Bizottság 2004. tavaszi előrejelzései, valamint a nemzeti hatóságok arra utalnak, hogy a hiány várhatóan továbbra is meghaladja a GDP 3%-át mind a hat országban. Abban a két országban (Cipruson és Máltán), ahol az államadósság küszöbértékét - a GDP 60%-át - túllépték 2003-ban, az eladósodottság emelkedő tendenciájú, ennél fogva 2004-ben is a küszöbérték feletti szint várható.

Az ECOFIN-Tanács július 5-i ülésére előkészülve a Bizottság ajánlást tett a túlzott deficit eljárással kapcsolatosan. Az eljárás időzítését az acquis communautaire szabja meg, amely kötelezi a Tanácsot, hogy a csatlakozástól számított három hónapon belül intézkedjen. Ajánlásainak elkészítése során, a Bizottság figyelembe vesztte a Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás 2004. évi aktualizálásában (IP/04/467) elfoglalt rugalmas álláspontot, miszerint az új tagállamok esetében célszerű esetről esetre számításba venni a kölcsönhatást a költségvetési politika és a folyamatban lévő gazdasági struktúraváltások között, s ennél fogva lehetővé tenni számukra, hogy egy többéves kiigazítási periódus keretében orvosolják a túlzott mértékű deficit szituációját. A tagállamok még nem részesei az euróövezetnek, nincsenek kitéve a deficittúllépési eljárás további lehetséges lépéseinek, vagyis konkrétabban a fokozott költségvetési felügyeletnek (104. cikk, (9) bekezdés), ill. szankcióknak (104. cikk, (11) bekezdés).

A Bizottság jelentéseit Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia vonatkozásában Joaquín Almunia, az EU gazdasági és monetáris biztosának kezdeményezésére elfogadták. Az EU költségvetési keretei mind a 25 tagállamra egyaránt vonatkoznak és magukban foglalják - többek között - a követelményt, hogy a túlzott mértékű hiány kialakulását kerülni kell.

A Bizottság jelentéseinek május 12-i elfogadásával együtt kezdeményezett költségvetési vizsgálat eljárását az eurózónához történő csatlakozásra való felkészülés összefüggésében kell nézni. A Bizottság úgy vélte, hogy az összes új tagállam szeretne középtávon csatlakozni a zónához, ennél fogva stratégiájuk részét képezi a költségvetési hiány csökkentése és a konvergencia-kritériumok teljesítése.

A Bizottság értékelése szerint 2003-ban Magyarország államháztartási hiánya a GDP 5.9%-ára csökkent, de nem tekinthető úgy, mint ami megközelítené a 3%-os küszöbértéket a Maastrichti Szerződés értelmében. Az államháztartási hiány túlzott - 3% feletti - mértéke nem olyan rendkívüli eseményből fakadt, amely a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében kívül volt a magyar hatóságok ellenőrzési lehetőségein, és nem is valamilyen súlyos gazdasági dekonjunktúra eredményeként állt elő. Kétévi gyors növekedést követően, az államadósság szintje 2003-ban (59%) megközelítette a Szerződés szerinti - a GDP 60%-ának megfelelő - küszöbértéket. A Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése és a magyar hatóságok szerint a 2004. évi államháztartási hiány a GDP 4%-a felett marad 2004-ben és 2005-ben. A Bizottság 2004. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság szintje a GDP-hez képest mérsékelten csökken a következő két évben, s ennél fogva a GDP 60%-a alatt marad.

A tényadatok azóta ismertek...