Erős kihvó a magyar földeken: búcsút inthetünk a kukorica termesztésnek?

A szakember kiemelte azt is, hogy látványosan megnőtt a szója iránt érdeklődők száma hazánkban, ami részben annak köszönhető, hogy könnyebben és gyorsabban értékesíthető, és jóval kisebb az inputanyag-szükséglete. A takarékos termesztéshez az is hozzájárul, hogy minőségi vetőmaghasználat esetén a nitrogén használata is elhagyható. Emellett komoly - a termelési költség több mint negyedét fedező - extra támogatást kaphatnak azok, akik a szóját választják.

Bene Zoltán szerint, talán a magyar gazdatársadalomra találhatták ki nagyon régen azt a közmondást, hogy a járt utat a járatlanért soha ne hagyd el, mostanra azonban beigazolódott, hogy a bizonytalan piaci környezet, az évről évre szélsőségesebb időjárás változásokat követel, amit ma már sok gazda elkezdett felismerni.

Nagyon érdekes változásnak vagyunk a szemtanúi, jelentősen megnőtt ugyanis a szójarendezvények látogatottsága, és a legérdekesebb az, hogy olyan gazdák jönnek el, akik azelőtt nem foglalkoztak ezzel a növénnyel. Nagyon sok napraforgó- és kukoricatermesztő keres magának új, járhatóbb ösvényt, vagyis életképes lehetőséget. Azt látjuk, hogy a „kényelmes tétlenségnek”, valamint a megszokásból eredő döntéseknek, ami eddig jellemezte a gazdák jelentős részét, vége, változás kell hogy jöjjön

- hangsúlyozta a szakember.

Ami most fontos szempont lehet a termelőknek az a takarékosság, a megbízhatóság és az értékesíthetőség. Bene Zoltán szerint a szója ideális válasz lehet ezekre a kulcsszavakra, többek között azért is, mert jóval kisebb az inputanyag-szükséglete, hiszen akár nitrogén használata nélkül is termeszthető, ellentétben a kukoricával és a napraforgóval. Az elképesztően megemelkedett műtrágyaárak miatt ez a tulajdonság még inkább felértékelődik, amit a számok is jól mutatnak. Ahogy a szakember kifejtette, tavaly egy hektárra vetítve 37 ezer forint nitrogént szórtak ki itthon a gazdák a szójaföldekre, ami egy nagyon komoly összeg.

Egy könnyen logisztikázható növényről van szó, a kukorica esetén ugyanis a volumenéből adódóan a szállításra fordított költség 2-3-szoros, emellett a tárolási kapacitások is csak szűkösen állnak rendelkezésre. Ezzel szemben a szójánál egy hektárra vetítve fele vagy harmadakkora a logisztikai igény - érvelt a növény mellett a cégvezető.

A teljes cikket az Agrárszektor oldalán olvashatjátok.