Mi folyik itt? Tömegével érkeznek a nigériai, pakisztáni, kínai hallgatók ezekre a vidéki egyetemekre

Az idei felvételin a Debreceni Egyetem 6502 új hallgatót vett fel, ezzel az ELTE mögött a második helyen végzett. A győri Széchenyi István Egyetem is bekerült az első tízbe, 3218 új diákkal a sorban a hetedik. A két campus direkt versenyeztetésének nincs igazán értelme, hiszen (egyelőre) más pályán futnak. A zárójeles megjegyzésre adunk még választ, de leszögezhetjük: Debrecen jóval erősebb a humánképzésben, főként az orvosi karával, Győr pedig a múltjából adódóan és az Audi miatt is a mérnökképzésre feküdt rá - írta a Telex.

Ahogy a Telex cikkéből kiderült, a külföldi hallgatókért folyó versenyből egyik intézmény sem akar kimaradni. Nem egy bennfentes tartja úgy, hogy a magyar campusok számára egyre fontosabbak lesznek ezek a diákok, főképp, mert a magyar fiatalok is elmennek külföldre tanulni, ha tehetik. A Debreceni Egyetemen 1987 óta folyik angol nyelvű képzés, jelentős lépéselőnyben vannak a győri Széchenyihez képest. A Telexnek küldött válaszukból az is látszik, nincs miért aggódniuk, hiszen a külföldi hallgatók száma folyamatosan nő: míg 2018-ban 5664 külföldi tanult Debrecenben, 2021-re a számuk 7023-ra emelkedett. Az aktív hallgatói létszámnak már a 23 százalékát teszik ki az angol nyelven tanulók.

A Széchenyi István Egyetem 35 évvel később kezdte meg a nemzetköziesítést. Lukács Eszter elnökhelyettes tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben 300-ról 900-ra nőtt a külföldi hallgatók száma, az összesen 13 ezer fős hallgatói közösséget 65 ország fiataljai alkotják.

Debrecen esetében a 122 országból érkező hallgatók nagyobb része Nigériából, Pakisztánból, Iránból, Kínából, Jordániából, Indiából és Egyiptomból érkezik.

A tandíj 6000-17500 USD/év képzésektől függően (2,4-7,1 millió forint).

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatóinak döntő többsége Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal vagy önköltséges módon tanul a kilenc kar valamelyikén. Olyan intézményi kapcsolata Győrnek, mint amit a dél-korai Yohann Debrecen kapcsán említett, még nincs, ezért a külföldi fiatalokat hirdetésekkel és toborzóügynökök segítségével érik el.

A Telex cikkéből az is kiderül, hogy a Magyarországon tanuló külfödi diákok döntő többsége nem tanul meg magyarul, és ahogy világszerte, úgy nálunk is jellemző, hogy a más országokban tanuló fiatalok mintegy 85 százaléka a diploma megszerzése után visszatér szülőhazájába.