Az amerikai vámintézkedések jelentős hatással lehetnek az euróövezet gazdasági teljesítményére, ami az EKB szerint akár 0,4 százalékpontos GDP-visszaesést is eredményezhet.

A lakosság által érzékelt infláció és a KSH által mért árszínvonal közötti eltérések az elmúlt években jelentős változásokat mutattak: míg 2021-ig az emberek akár ötször akkora inflációt érzékeltek, mint a hivatalos adatok, addig 2022 és 2023 során ez az arány lecsökkent. 2024-re azonban az eltérés ismét kiugróvá vált: miközben a KSH 4% alatti inflációt jelentett, a lakosság akár 20-30%-os drágulást érzékelt a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Az alapvető termékek áremelkedése, valamint a társadalmi csoportok eltérő fogyasztási szokásai – különösen a nők, fiatalok és idősek körében – magyarázhatják az érzékelt infláció jelentős növekedését.
A lakosság és a KSH által érzékelt árszínvonal-változás eltérése ugrált az időszak során. 2021-ben és előtte a lakosság átlagosan 4-5-szer akkora inflációt érzékelt, mint a KSH adata, viszont ez 2022 és 2023 nagy részében 2-szeres érték alá csökkent, tehát a lakosság kevésbé becsülte felül (vagy a KSH alul) a teljes inflációt. 2024-re ez az érték viszont gyorsan több mint 7-szeresére növekedett, tehát amíg a KSH konzisztensen 4% alatti számokat adott ki, addig a lakosság 20 és 30% közé tette az egy évvel korábbihoz képest az árszínvonal-emelkedését egy havonta végzett 1000 fős reprezentatív felmérés alapján - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
Mindez kihat a várakozásokra is: az elmúlt 6 évben a következő 12 hónapban várható, illetve az elmúlt 1 évben tapasztalt infláció különbsége nagyjából 2,4%-pont volt, tehát az emberek általánosan hasonló kilátásokra számítottak, mint korábban. Ez utóbbi megfelel a szakirodalomnak (inflációs várakozások elmélete) - olvasható az elemzésben.
Fogyasztóiár-index változás lakosság által elmúlt 12 hónapban tapasztalt mértéke, illetve KSH által közölt adat, 2018. január és 2024. szeptembere között (százalékban)

A nagymértékű eltérés több okra is visszavezethetőa GKI szerint: a Magyarországot jellemző kiemelkedően magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, ami jobban érinti az alacsony jövedelműeket (alacsonyabban iskolázottakat, nyugdíjasokat és a fiatalokat), akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt a válaszadók között. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek. De pl. a fiatalok (30 éves kor alattiak) jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb összegű tételekre (pl. háztartási berendezések, személygépkocsi), így ezek árváltozása őket nem érinti.
Következő évben várt fogyasztói-árszínvonal várakozás a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2018. január és 2024. szeptember között (százalékban)
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 719 484 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 142 416 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A nők jellemzően 15%-kal magasabb inflációt várnak, mint a férfiak. Ennek oka, hogy a rendszeres bevásárlásokat jellemzően nők végzik, ráadásul a kosárban nagyrészt élelmiszerek vannak. Ezek árai az elmúlt években az átlagnál jobban emelkedtek. Amennyiben valaki gyakrabban ki van téve ilyen hatásnak, jobban rögzül ez számára, mint a ritkább, pontszerű vásárlások esetén. Ez utóbbi jellemzi inkább a férfiakat, akik a drágább tételek kapcsán hoznak pénzügyi döntéseket, viszont így kevésbé érzékelik az inflációs hatásokat a könnyű összehasonlíthatóság hiányában. Az iskolai végzettség alapján minél magasabb a végzettsége valakinek, annál alacsonyabb inflációt érzékel (de még így is a KSH adat többszörösét).
Miért van eltérés az érzékelt és a mért árváltozás között? A GKI szerint egyrészt vannak szakmai okai. A statisztikai hivatalok próbálnak időszakról időszakra ugyanolyan termékeket kiválasztani az összehasonlíthatóság és a könnyű adatfelvétel érdekében, viszont a lakosság fogyasztói kosara folyamatosan, gyakran egész nagy mértékben változik. Másrészt a KSH egyes nem változó árú termék esetében is árcsökkenést mutat ki (pl. villamos energia, földgáz), illetve a visszaváltható palackok betéti díját sem veszi figyelembe számításai során, miközben a lakosság azt is áremelésnek érzékeli.
Összességében bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, s 4% alá került, ezt a lakosság az elemzés szerint nem hiszi el (igaz, a várakozások hasonló pályát futottak be, mint az árindex, de jóval magasabb szinten). Így érthető, hogy a munkavállalók miért érzik kevésnek az idei kimagasló (2024. augusztus: 13,1%) kereset emelkedést. Ők ugyanis még ezzel együtt is csökkenő reálkeresetet érzékeltek 2024 szeptemberében (az elmúlt 1 évben 24,5%-os áremelkedést jeleztek, míg a következő 1 évre 21%-ot vártak).
Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?
A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


