A magyar gazdaság gyengélkedése erős nyomot hagyott a munkaerőpiacon tavaly. A foglalkoztatottsági adat szépen csillog, ám a munkanélküliség nő, és a helyzet egyre csak nehezedik.
Az év kezdetén a vállalatoknál kiemelkedő jelentősége van az éves teljesítményértékelő beszélgetéseknek.
A munkavállalók 46 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: közel azonos arányban gondolkodnak külföldi, illetve belföldi célpontban.
Az idei első negyedévben 1 779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére– derül ki egy elemzésből.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot.
A felmérésből – amelynek keretében több mint 1100 hazai középiskolás válaszait dolgozták fel – az derült ki, hogy az érintettek 79 százaléka Magyarországon tervez továbbtanulni.
A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű dolgozók iránt.
Mire kell számítanunk a munkaerőpiacon a közelgő válság miatt? Lesz-e reálbércsökkenés és elbocsájtási hullám?
A rekordmagas drágulást mindenki megérzi, így nem meglepő, hogy most többen érdeklődnek a részmunkaidős állások után.
Május első három hetében a munkáltatók 30 százalékkal több pozícióra keresnek diákmunkásokat áprilishoz képest az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint.
Az SZJA-levonás eltörlése önmagában közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét.
Budapest és Közép-Magyarország viszont továbbra is kiemelkedett az országos átlagból 1900 forint körüli értékével.
A HelloVidék legfrissebb körképének helyszíne az ország észak-keleti régiója, a nehézipar egykori fellegvára.
A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bruttó órabére 1407 forint volt a második negyedévben, 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1352 forintos szintet.
A járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni.
Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon: 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.
Szállítás/logisztika, fizikai és segédmunka, személy- és vagyonvédelem, vendéglátás és idegenforgalom - az idei keresések alapján ezek a legkelendőbb álláskategóriák, míg a legnagyobb növekedés most egyértelműen az építőipari állásoknál látható. A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás stratégiai partnerével, a munkaerő-kölcsönzésben élen járó Trenkwalderrel közösen tekinti át a legérdekesebb munkaerőpiaci aktualitásokat.
A gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak.
Külföldi munka ígéretével próbáltak pénzt kicsalni gyanútlan álláskeresőktől pénzt a Trenkwalder munkatársainak kiadó csalók az ország különböző pontjain az elmúlt napokban. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég az ügyben rendőrségi feljelentést tett.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
