Aggódnak a munkáltatók: hatalmas kihívás minőségi melóst találni!
Az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű.
Az automatizálás és a feladatok kiszervezése sem könnyű.
Végleg megszűnt a munka és a magánélet közti egyensúly, ne is keressük tovább. Inkább fogadjuk el a tényt és engedjük el a bűntudatot, amit az otthoni munkavégzés miatt érzünk és próbáljunk meg a lehető leghosszabb ideig fókuszálni egy adott feladatra - tanácsolja Pécsi Judit az UNION Vienna Insurance Group Biztosító HR igazgatója, akivel egy október közepén tartott előadása után beszélgettünk többek között a munkaerőpiac jelenlegi bonyolult helyzetéről. De megtudtuk tőle, a jó fizetésen túl mire vágynak ma a legfiatalabb munkavállalók.
A robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az automatizáció különböző formáinak alkalmazása egyre több iparágban terjed. Ez a folyamat egyrészt egyre több előnnyel jár az azokat alkalmazó vállalatok számára, másrészt egyet jelent számos foglalkozás megszűnésével. Ráadásul nem csak a fizikai munkásokat veszélyezteti az új ipari forradalom; a bankszektor kiválóan példázza ugyanis, hogy sorra veszik át robotok a szellemi munkát végzők feladatait is.
Érdekes álláshirdetésekre bukkantunk egy országos hirdetési újságban. Több pozícióra is csak férfiakat keresnek, de van olyan hirdetés is, amelyben ismertetik, hogy milyen feladatokat kapnának a pozícióra jelentkező férfiak és nők, a férfiaknak pedig 50 forinttal magasabb órabér járna. Az esélyegyenlőségi törvény alapján egyértelműnek tűnhet, hogy diszkriminációról van szó, a hatóság mégsem indíthat hivatalból eljárást ilyen esetekben, ahhoz megfelelő bejelentésre is szükség van.
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki egy friss reprezentatív kutatásából.
Folyamatosan igyekeznek növelni a dolgozóik létszámát a boltosok, pedig három év alatt másfélszeresére nőtt az eladók bére. A foglalkoztatottak száma kétezer fővel kevesebb lett, az eladók létszáma nem változott év eleje óta, pedig a forgalom 7 százalékos növekedése és az évek óta tartó munkaerőhiány mellett nagyon kellene több munkáskéz. Legalább 10 ezer eladó hiányzik.
A magyar dolgozók számára a munka és magánélet egyensúlya, valamint a kollégákkal való jó kapcsolat után a munka elismertsége a legfontosabb egy új munkahely kiválasztásánál - derült ki egy friss kutatásból.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a 2019-re vonatkozó adótörvény csomagot. Bár várhatóan őszi parlamenti ciklusban még alakulhat a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a frissen elfogadott csomaggal új keretek között tervezhetik a munkáltatók a 2019-es juttatásokat. Mutatjuk, milyen változásokra számíthatunk.
A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet. Több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkahelyen. A megkérdezettek többsége legalább nettó 200-300 ezer forintot akar keresni, fontos számukra a bejelentett munkaviszony, a vállalati célok ismerete, a munkahelyi feladatok egyértelműsége és a munkaidő beosztása is - derült ki egy friss kutatásból.
Minél többen dolgoznak egy cégnél, annál gyakrabban mennek a betegszabadságra a munkavállalók: tavalyelőtt a versenyszférában a munkanapok 14,1 százalékában nem dolgoztak a magyarok - olvasható a Világgazdaság cikkében.
A túlóra munkavállalónak és a munkaadónak is kényszerpálya
Mint arról itt, a Pénzcentrumon is beszámoltunk, a kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. A legfontosabb, munkáltatókat és munkavállalókat érintő tudnivalókról tegnap a Pénzcentrum Facebook-oldalán beszélgettünk élő videóban Fata László cafeteria szakértővel. Mutatjuk annak az exkluzív felmérésnek az eredményeit is, amelyet a szakember készített 446 hazai munkáltató körében arról, hogyan alakítják majd várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot.
A munkáltatók csaknem 80 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést. Sok cég a jogszabály nem egyértelmű voltára hivatkozva nem fizeti ki alkalmazottainak még a garantált bérminimumot sem.
Ötödik alkalommal adták át a legvonzóbb magyarországi munkáltatóknak járó díjat, melyen újra nagy multik taroltak. Élen a Mercedes, az IBM és a Bosch.
Hidd el, ez neki sem kerül semmibe.
Változhat a munkavállalói lojalitás a jövőben. A fiatalok már most gyakrabban mérlegelik munkaerő-piaci lehetőségeiket, de a változás irányába mutathat az is, hogy azok a munkavállalók, akik több mint öt éve dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, kevésbé gondolják, hogy bármilyen pénzügyi vagy egyéb előnnyel járna a lojalitás, mint azok, akik frissen csatlakoztak egy vállalathoz.
Szakértők szerint az, hogy az elmúlt években sokszorosára növekedett a munkahelyi balesetek száma, főként annak következménye, hogy a szakszervezeti érdekszféra jelentősen visszaszorult a magyar kkv-knál.
Ma egyre inkább jellemző, ha egy munkatárs úgy érzi, nem kap megfelelő támogatást, figyelmet, könnyen elbizonytalanodhat, és záros határidőn belül búcsút inthet a cégnek. Háromszáz, különböző szakterületen dolgozó munkavállalóval készült interjú, hogy kiderítsék, igaz-e a HR-esek körében közismert mondás: "a távozás mellett döntő alkalmazott a vezetőt, és nem a céget hagyja el".
Te füllentettél már a főnöködnek?
A dolgozók 80 százaléka nem a bér miatt hagyja ott a munkahelyét.