Rengeteg magyar melós hajszolja túl magát: egy felmérésből kiderült, hogy rengetegen még a szabadság alatt is a munkával vannak elfoglalva - annak ellenére, hogy munkahelyük ezt nem is várja el. Kiderült viszont, hogy a dolgozók felét presszionálják arra, hogy a munkaidő vége után is rendelkezésre álljon.
Emberségesek voltak a cégek.
gy helyet előre lépve a dobogón a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a második helyet a Samsung nyerte el, a harmadik helyezett pedig az Audi lett.
Magyar munkavállalók tömegei kerülhetnek a napokban, hetekben hirtelen home office-ba. Ez pedig sokaknak okozhat fejtörést, hiszen hazánkban szinte egyáltalán nem része a vállalati kultúrának ez a foglalkoztatási forma. Pánikolni azonban nem kell, szakértők segítségével gyűjtöttük össze ugyanis a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy mindenkinek a lehető legzökkenőmentesebben történjen meg az átállás. Zsákba macska nincs, sokaknak nehezen fog menni, de pikkpakk meg lehet csinálni, csak figyelni kell a kritikus buktatók elkerülésére.
Akik ugyanahhoz a céghez mentek vissza a szülési szabadság után, ahonnan elmentek, 68 százalékuk ugyanabban, 17 százalékuk más, 10 százalékuk viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját. A munkavállalók több mint fele úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora után térne vissza a munkájába.
A munkába való visszatérés komoly problémákat vet fel az anyák számára.
Egyre többször fordul elő manapság, hogy fiatalokat küldenek az álláshelyekről. Az aggasztó jelenség miatt meg is ugrott Magyarországon a fiatal munkanélküliek száma.
Érdemes még januárban elintézni!
Ma már rég meghaladott elképzelés, hogy az ember egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzon, a fiatalok számára már sokkal természetesebb, hogy 3, 5, vagy 10 évenként úgyis váltani kényszerülnek majd. A statisztikákból kiderül, hogy a vizsgált országokban átlagosan 9,5 évet töltenek az alkalmazottak egy munkahelyen. Ennél a magyar átlag egy évvel kevesebb: 8,5 év.
Bekeményít a NAV.
A szabadság nem vész el, csak átalakul. Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság "kivételéről". Mivel tehát a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig "ki kell venniük" a megmaradt szabadnapokat.
Recesszióra készülnek, így a munkáltatói érdekképviseletek nem kívánnak eltérni a korábbi megállapodástól. Azzal érvelnek, hogy továbbra is folyik a verseny a képzett munkaerőért, ez hatással van a fizetésekre is.
December végéig ki kell adni az idei szabadságokat! Minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának kiadásában. Tekintettel arra, hogy a munkáltatónak legalább 15 nappal korábban jeleznie kell, hogy a munkavállalót szabadságra kívánja küldeni, a szabadságok megtervezésére gyakorlatilag már alig egy-két hét maradt.
Érdemes előre felkészülni!
A munkáltatók 71 százaléka többre tartja az érzelmi intelligenciát az IQ-nál.
A munkavállalók mellett a munkáltatók is szeretik a távmunkát. Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában csupán 27% volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra.
A stabil, biztonságos munkakörnyezet a fizetésnél is fontosabb a magyar kékgalléros munkavállalók számára. Szakmai tréningre és karácsonyi bulira kevésbé érdemes költeni, mert ezeknek minimális a megtartóereje a körükben, a visszajelzés és a teljesítményalapú értékelés viszont kulcsfontosságú - derült ki egy átfogó, közel 1000 kékgalléros megkérdezésével készült kutatásból.
Bár azt hihetnénk, az iskolakezdés csak a gyermekes családokra ró plusz terheket abban, hogy megteremtsék a munka és a magánélet egyensúlyát, ez koránt sincs így. Azoknak, akiknek nincsen gyermekük is ugyanúgy meg fogják érezni, mégpedig kollégáikon keresztül.
Csaknem 44 ezer forintot nyerhet év végéig az a munkáltató átlagkerestű dolgozóin, aki a szochó csökkenése után nem emeli a béreket. A minimálbéreseken is a második félévben mintegy 18 ezer forintot spórolhat munkáltatójuk. Az év közi béremelés azonban egyáltalán nem számít általánosnak.
Szeptember másodikán veszi kezdetét a 2019/2020-as tanév, amely sok családra ró jelentős anyagi terhet. Ehhez nagy segítséget jelentett a korábbi években az iskolakezdési támogatás, azonban a cafeteria-rendszer jelentős átalakításon ment keresztül. Mit tehetnek a szülők 2019-ben?
