Fizetésemelésben élen jár Magyarország: az EU statisztikai hivatalának a munkáltatói bérköltségváltozást elemző adatsorai szerint a 28 uniós tagállam közül 2017-hez képest Magyarországon nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek.
Tizenhárom százalékkal nőttek a bérek tavaly: a magyar munkavállalók átlagosan 38 300 forinttal kerestek többet bruttóban 2017-hez képest. A legnagyobb bérnövekedés Baranya, Békés és Vas megyében történt.
A rendszeres bérezés tekintetében az informatikusok, valamint a pénzügyi szektorban dolgozók keresnek a legjobban itthon, bár az éves bónuszok és a teljesítménybérezés miatt a pénzügyesek éves szinten többet visznek haza - számol be a Világgazdaság.
Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmadája, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, sok hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.
Gondoltál már arra, hogy a hobbidból is feltölthetnéd a családi kasszát?
Az átlagnyugdíjat megkereshetik.
Nem csak a foglalkoztatásban és a munkanélküliségben, hanem a keresetek alakulásában is komoly különbségeket láthatunk. Nem hiszed el, mekkora a szakadék Magyarországon!
Nagyot nőttek a bérek egy év alatt.
Akár pályakezdő munkatársakat keresnek a budapesti éttermekbe. A hirdetés tartalmazza a nettó fizetést, ezen felül pedig egyéb juttatásokat is biztosít az étteremlánc.
Tovább növekedett a bérolló.
A KSH minden hónapban közli a magyarországi átlagkeresetek alakulását, sokszor hallani azonban, hogy az átlag helyett a medián számítás sokkal jobban lefedi a valóságos helyzetet. A KSH szerint azonban egy havi gyakoriságú publikáláshoz az átlag közlése a könnyebben alkalmazhatóbb, ráadásul statisztikai értelemben a medián érték és az átlag szembeállítása nem helyes. Mutatjuk, hogyan lábalhatunk ki a látszólagos patthelyzetből.
A valóságról hitelesebb képet festene egy másfajta számítási mód.
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar óvónők világszinten is rendkívül leterheltnek számítanak. Olyannyira, hogy nettó munkaórában csupán három ország szakemberei dolgoznak többet a magyaroknál. Az általános iskolás tanárok esetében nem ennyire vészes a helyzet, ők több száz órával elmaradnak a világ, illetve európai átlagtól, védelmükben azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az elérhető adatokon túl megnéztük azt is, milyen bérekre számíthat az, aki ezekben a szakmákban helyezkedne el Magyarországon.
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki egy friss reprezentatív kutatásából.
Hiába bővülnek egyre nagyobb mértékben Európában és az OECD országokban egyaránt a nők jogai, a keresetek között még most is bődületes különbségek tapasztalhatók. Igaz, ami igaz Magyarországon annyira nem rossz a helyzet, mint megannyi más vizsgált országban. Ám még nálunk megfigyelhető egy majd 30 százalékos deficit, ami a nőket sújtja.
Egyre nő az átlagfizetés.
Magyarországon a gyermekvállalás különösen visszatartja a nőket a munkavállalástól.
Kiderül, ki költi a legtöbb pénzt piára.
Itthon néhány száz forintból is megvan.
2010 és 2017 között 65 ezer forinttal emelkedett az országos nettó átlagos kereset. A béremelkedések azonban nem egységesen érintették a különböző területeket, hiszen például a szociális dolgozók bére ennél jóval szerényebb mértékben, átlagosan mindössze 4 867 forinttal emelkedett nominálisan.
