Magyarországon a közkiadások hagyományosan erősen központosítottak, és az utóbbi években ez tovább nőtt azáltal, hogy az önkormányzatok még kevesebb forrás felett rendelkeznek. Eközben a kormányzat kivonta a pénzt az egészségügyből és az oktatásból - tűnik ki az Európai Bizottság országjelentéséből.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) megítélése szerint a gyógyszertárak többségének stabil, hosszú távú működése biztosított, de a patikában dolgozók átlagbérét emelni kell és garantálni a kisforgalmú patikák működtetési feltételeit.
A munkahelyváltásnak, vagy annak, hogy valaki boldogtalan a munkájában, vagy egyenesen utálja az állását, sok oka lehet az unalmas folyamatoktól kezdve a túl kevés fizetésen, állandó túlórázáson át odáig, hogy a főnök elviselhetetlen. A legtöbben, amikor már tényleg kritikussá válik a helyzet, elkezdik fontolgatni a váltást, de ezt egyrészt nem mindenki teheti meg, másrészt van más megoldás is.
Az elmúlt években ismét emelkedett Magyarországon a táppénzes napok száma, valamint az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás is. A betegséget követő munkába való gyors visszatérés nemzetgazdasági érdek, hiszen a produktivitás növekedése mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek is. A krónikus vagy súlyosabb betegségekből eredő társadalmi költségek visszafogására több lehetőség is kínálkozik, az egyik hatékony megoldás a megelőzés és az innovatív terápiák szélesebb körű támogatása lehet.
Megszólalt a miniszter.
Az európaiak 33 százaléka, a magyarok 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik, miközben uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék azok aránya, akik be nem jelentett fizetett tevékenységet végeztek az elmúlt 12 hónapban - derült ki az Európai Bizottság felméréséből a feketemunka jelenségéről, amelyet hétfőn ismertettek.
A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb az igény a gépekhez értő kezekre, azonban mindmáig kihívást jelent megbízható munkaerőt találni. Habár a legfiatalabb generáció körében közkedvelt kütyükből nincs hiány és hazai viszonylatban a bérek is kiemelkedőek, még mindig kétszer annyi szakemberre lenne szükség, mint amennyien jelenleg végeznek - írja a HelloVidék.
Magas fizetések mellett is kevés az ember a magyar gépész- és villamosmérnöki pályán. A HelloVidék a probléma okairól kérdezte SolvElectric Technologies Kft. alapítóját és tulajdonosát, Kaszás Anikót.
"Egy 18 évesnek azt mondani, hogy gyere, és egy tanfolyam után informatikus lesz belőled, nos ezt én butításnak hívom, és becsapásnak tartom. (...) Amikor boncolgatjuk ezeket a munkaköröket, hamar rájövünk, hogy hol van helye a megalapozott egyetemi diplomának, és hol van a gyorstalpalónak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A szakemberrel többek között beszélgettünk az egyetem által az országban elsőként indított BProf képzésről; az egyetemek és a kódoló iskolák közötti alapvető különbségekről; a programozói szakma fel nem hígulásáról; egyes programozói munkahelyek veszélyeztetettségéről a szoftveres kódgenerálás miatt; de arról is, hogy mi a legnagyobb gyengesége a legtöbb, egyetemről frissen kikerülő szakembernek.
Magyarország 2018-ban az EU-s országok közül GDP arányosan a 7. legkevesebb összeget fordította a honvédelemre. A hazánkkal szomszédos országok közül ráadásul csak Ausztria fordított arányaiban még nálunk is kevesebbet saját hadseregére. Tíz év távlatában pedig az látszik, hogy míg 2010-ben, amikor is a vizsgált időtávon a legtöbbet fordítottuk GDP arányosan honvédelemre, egy tized százalékpontra megközelítettük az EU-s átlagot. Azóta azonban folyamatosan, jobban elmaradtunk attól, a negatív csúcson (2014) például pontosan fele annyit szántunk arányosan saját hadseregünkre, mint az uniós átlag.
Tavaly a munakerőpiacon jelentősen megnőtt a kékgalléros munkavállalók iránti kereslet. A legnagyobb hiány lakatosokból, hegesztőkből és segédmunkásokból volt, miközben divatos állás lett a mentőtiszt és a postai kézbesítő, de a legtöbben olyan munkahelyre vágynak, ahol utazni lehet.
A Gi Grouphoz tartozó, toborzással, kiválasztással, valamint tanácsadással foglalkozó Wyser belépett a magyarországi piacra. A nemzetközi cég kifejezetten a hazai közép- és felsővezetőkre fókuszál. A cégcsoport tavaly előtt a Grafton Recruitment felvásárlásával tett komoly lépést a magyar terjeszkedés felé.
Tavaly a Nemzeti Befektetési Ügynökség tizennégy új szolgáltatóközpont-beruházásról állapodott meg, ami összességében 2500 új munkahelyet jelent. Ezek a cégek ráadásul zömében diplomás, több nyelven beszélő fiatalokat várnak.
Az elmúlt hónapok munkájának eredményeként 2020. február 21-én, pénteken mindkét fél számára megnyugtató elvi megállapodás született a 2020. évre érvényes BKV-s bérfejlesztési csomagra vonatkozóan. A mai plenáris ülésen a részletek egyeztetése után a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Tüttő Kata és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettesek jelenlétében aláírták az átlagosan 10 százalékos alapbérfejlesztésről szóló megállapodást.
Átlagosan 12 százalékos béremelést hajt végre a Magyar Suzuki Zrt., míg a fizikai dolgozói körében az átlagbér 13,4 százalékkal növekszik idén január elsejéig visszamenőlegesen. A vállalat munkavállalói már márciustól az emelt összeget kapják, továbbá kéthavi bérnek megfelelő bónuszt is utal a vállalat az év során.
Átlagosan tíz százalékos béremelésben állapodtak meg - januártól visszamenőleg - a szakszervezetek a BKV vezetésével a ma kora délután kezdődött kollektív munkaügyi vita harmadik fordulójában. A sztrájkkészültséget a megállapodás aláírásáig felfüggesztették - közölte az Egységes Közlekedési Szakszervezet.
Magyarországon 10-ből 6 vállalatnál okoz gondot a megfelelő IKT-szakemberek felvétele. Pedig a gazdaságban óriási a hányuk, és nem is kis pénzeket lehet keresni már kezdőként is. Hazánk ezzel az eredménnyel az EU középmezőnyében áll, a környező országok vállalati közül egyedül Szlovákiban könnyebb a toborzás.
Keddtől jelentkezhetnek újra az iskolarendszerű szakképzésben egészségügyi szakmát tanulók az ápolói ösztöndíjra, amelynek összege havi negyvenezer forint.
Nők a tudományban címmel rendezték meg azt az eseménysorozatot Pécsett, mely az első olyan konferenciát Magyarországon, ahol kutató nők tudtak egymással olyan témákról beszélni, amely az életpályájukat érinti.
A család, munka, karrier háromszög néha fekete lyuknak tűnik a tudományos területen tevékenykedő nők számára. A HelloVidék a Nők a tudományban címmel futó konferencián járt, ahol megtudtuk, milyen a nők foglalkoztatása a technológia világában.
