Egyre több nő választja ezt a hivatást: baromi jól keresnek vele

Világos és egyértelmű célt tűzött ki maga elé a Nők a tudományban Egyesület: arra irányítják rá a figyelmet, hogy a lányok ne a társadalmi és családi elvárásokból eredő megszokások miatt, hanem gyakorlati tapasztalat alapján bátrabban és magabiztosabban induljanak el a felsőoktatásba, a mérnöki, informatikai és természettudományokhoz kapcsolódó területek felé. Ez egy olyan világ, ahol a társadalom integrálja és egyformán elismeri mindkét nem tudását a társadalmi és a technológiai innováció folyamataiban. Mindez pedig nem csupán szakmát és hivatást nyújt, hanem hosszú távú anyagi biztonságot és elismerést is. Épp ezért nem véletlen, hogy az UNESCO február 11-ét a Nők és Lányok a Tudományban világnapjává nyilvánította, aminek alkalmából egész napos konferenciát rendeztek Pécsett. Ezt a programot a HelloVidék sem hagyhatta ki.

A nők tudományos területeken folytatott eredményei nem újkeletűek, ahogy a világ, úgy Magyarország is kiváló példákat tud erre felsorakoztatni. Mégis a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, valamint a matematika (azaz ezek angol megfelelőiből összeállt mozaikszó, a STEM) területeihez csekélyebb számban kapcsolódnak nők

– mondta el dr. Balázsi Katalin fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Vékonyréteg Fizika Laboratórium vezetője, a Nők a Tudományban egyesület elnöke.

A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon körülbelül 25 ezer munkavállaló hiányzik a STEM-szakmákból. Ezt azonban jó eséllyel enyhíteni lehet, ha a most munkaerőpiacra lépő Z generáció lányai kedvet kapnak az olyan pályákhoz is, amelyekről idáig talán keveset tudtak. Erre kitűnő alkalom a Lányok Napja, amikor az érdeklődők gyakorló szakemberektől, első kézből kaphatnak információkat, miközben megismerhetik a STEM-szakmák sokszínűségét, lehetőségeit és kihívásait.

Magyarországon idén 180 fogadóhely csatlakozott a programhoz, a legkisebb létszámú kutatóműhelyektől a legelismertebb nemzetközi nagyvállalatokig. Az intézmények közel 40 városban több mint 12 ezer lánynak engednek betekintést a tudományok, a technológia és az informatika világába. A program ráadásul az utánpótlás biztosításában segíthet, erősíti mind a munkáltatói márkát, mind a jelenlegi munkavállalók küldetéstudatát, lojalitását (az iparági összefogásra március 18-ig lehet jelentkezni, a cégajtók világszinten április 23-án tárulnak).

Azzal, hogy a középiskolásokat a valós környezetbe visszük, ott felnőttként kezelve őket adott munkához kapcsolódó, interaktív tevékenységeket biztosítunk, testközelbe hozzuk számukra ezt a világot, amire pályaválasztáskor már lehetséges alternatívaként tekinthetnek

– avatott be a részletekbe dr. Balázsi Katalin, aki csapatával immáron 9. éve ösztönzi a fiatalokat, hogy életük fontos döntését ne elvárásokra, hanem képességeikre és valós érdeklődési körükre alapozzák.

A konferencián dr. Bitay Enikő mérnök-informatikus a reáltudományok művelésének lehetőségeiről beszélt. Szerinte az esélyek és tudás korában mindez csupán a kutatás, oktatás, tudomány terjesztés háromszögében képzelhető el.

Rendkívül fontos a tudományművelés helyszíne, hogy legyen egy olyan közeg, ahol ki tudunk bontakozni. Mi ehhez is megpróbáljuk megadni a kereteket, ezért járjuk a vidéket, ahol fiatalokkal tudunk találkozni. Legalább annyira hangsúlyozzuk a hagyományőrzésre való nevelést, mint az oktatás és a terepmunka szerepét, miközben vidéki mesteremberekkel és helyi közreműködőkkel dolgozunk együtt

– mutatott rá dr. Bitay Enikő, kiemelve a jövő generációival közös napóra vagy toronyóra készítést vagy épp a mohácsi taposómalom felújítását és a bajai hajómalom kivitelezését.

A konferencián az is kiderült, hogy komoly paradigmaváltás előtt állunk, és a „palacsintavilág” irányába tartunk. Hogy ez mit jelent? Az amerikai kifejezés annyit takar, hogy a következő évtizedekben a digitális tudomány ismerete nélkül szinte lehetetlen lesz állást kapni a munkaerőpiacon. Ehhez a digitális versenyhez zárkóznak fel egyre gyorsabb ütemben a világ jelentős részén a nők is, aminek eredményeként számos országban nőtt a gazdasági életben a befolyásuk.

Magyarországon egyre több olyan munkaműhely alakul, ahol az innovatív gondolkodású, vállalkozó nők is megjelennek. Ma már számos, jó példát találhatunk arra, ahol a tudományos életben tevékenykedő hölgyek több millió forintos, globális vállalkozói tőkét tudnak rövid időn belül mozgósítani. A tapasztalatok szerint a magyar nők európai szinten is egyre hatékonyabban és intenzívebben preferálják a digitális területeken való munkát, kiemelkedő például a kódolás területén beindult mozgalom. Én azt látom, hogy a jó példák és az életpálya modellek bemutatása tudja még inkább vonzóbbá tenni ezt a területet a fiatalság számára. Azok az országok tudnak az élen járni, ahol nemzeti és nemzetközi platformok működnek, és ahol az ökoszisztéma összes szereplője aktívan részt vesz és számíthat egymásra

– magyarázta Fábry Éva, a norvégiai European Centre for Women and Technology (ECWT) igazgatója.

A tudományos területek iránt érdeklődő nőknek az ECWT több támogatást is nyújt:

• fiatal lányok számára a műszaki tudományos terület vonzóbbá tétele,
• életpálya modell megalapozása,
• nők műszaki területen történő vállalkozásának támogatása,
• európai, globális hálózati rendszer fenntartása.

De nézzünk egy gyakorlati példát is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján: a mérnöki és informatikai területeken a 2014. év óta fokozatosan nő a munkaerőhiány. Jelenleg több mint 25 ezer mérnöki és informatikai állás betöltetlen, miközben a munkaerőigény folyamatosan és egyre nagyobb ütemben emelkedik, mint a munkaerő kínálat. Ezzel párhuzamosan azzal szembesülnek a munkáltatók, hogy a munkaerőt mind nehezebbé válik megtartani és ezeken a műszaki területeken a férfiak száma már nem növelhető jelentősen.

Tény, hogy ma már egyre több lányt vonz a kutatói munka, és több program is támogatja a tudományos-technikai ismeretek iránt érdeklődőket. A fejlődés vitathatatlan, ám még rengeteg a tennivaló, hogy a nők előrejussanak a tudományos pályán.