Hát 2020. biztosan nem a sportkedvelők éve lesz: mindent halasztanak, törölnek
Egyáltalán nem!
Egyáltalán nem!
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6 százaléka ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60 százalékuk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat HR szakértők.
A magyar és a szerb határ mentén élő ingázók határátlépési lehetőségeiről, a teherforgalom fenntartásáról és a Szeged-Szabadka vasútvonal építésének felgyorsításáról tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
Megtette hivatalos javaslatát az oktatásért felelős akció-csoport az érettségiket illetően - mondta el Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár.
A történelemkönyveket bújva számos fontos dátumra bukkanni, amelyek mérföldkőnek számítanak a férfiak és nők közti egyenjogúság elősegítésében. 1895-ben engedélyezték a hölgyek egyetemi tanulmányait, 1919 kaptak szavazati jogot, testi és lelki kizsákmányolásukat viszont csak 1997-től vette védelmébe az állam, ekkortól számít bűnténynek a családon belüli erőszak. Mivel azonban ezek a nemi egyenlőtlenségek több ezer évre nyúlnak vissza, mindig van hová fejlődni, ezt bizonyítja egy globális tanulmány, amely az agráriumban dolgozó nők helyzetét vette górcső alá. A HelloVidék ennek kapcsán megkeresett három, a szakmájában sikeres hölgyet, hogy megtudja, valóban annyira szörnyű-e a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják.
Tuti tippek álláskeresőknek.
Ilyen az élet a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékén.
Egy 6 éve dolgozó szakorvos 1742 forintos nettó órabérért dolgozik.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
A magyar munkaalapú gazdaságra, a munkahelyek megvédésében szerzett magyar tapasztalatokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök abban a válaszlevélben, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárának írt.
"A közvélekedéssel ellentétben, a tanárok rengeteget dolgoznak, napi 10-12 órát is a gépeknél ülnek. Egyikünk sem gondolta előre, hogy a távtanítás ilyen megterhelő lesz" - számolt be a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője. A szakember lapunknak elmondta ezen felül azt is,"hogy minden pedagógus számára óriási lehetőség, hogy a kényszer nyomása alatt újragondolja pedagógiai szerepeit." De mindezeken felül az intézményvezetővel beszélgettünk még a digitális számonkérés lehetőségeiről; az átállás nehézségeiről; és az eszközellátottságról is.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Babos Tímea szerint a salakos szezon után vélhetően törlik a füves pályás teniszidényt is a koronavírus-járvány miatt.
Erősen rezeg a léc.
A munka és a gyereknevelés összeegyeztetése még talán sosem volt olyan nehéz, mint a jelenlegi helyzetben. Még akkor is, amikor az is iskolás, óvodák és bölcsődék nyitva voltak és a vállalatoknak sem kellett ekkora zavarral szembenéznie, a nők 64 százaléka, a férfiaknak pedig 45 százaléka mondta egy korábbi felmérésben, hogy nehézségekbe ütköznek a családi élet és a munka összehangolása során.
2020. januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója, akivel beszélgettünk többek között a magyar bootcamp világról; az egyetemi, illetve kódolóiskolák alapvetően eltérő tanítási módszertanáról; a karrierváltás nehézségeiről; de arról a messiásvárásról is, amit sokan tanúsítanak a programozással kapcsolatban.
"A helyzet változatos képet mutat" - összegezte véleményét a digitális oktatásra való átállásról a Pénzcentrumnak adott interjújában Székely György, a Veres Péter Gimnázium igazgatója. A szakember lapunknak elmondta, a kollégák terhelése nemhogy csökkent volna, hanem ellenkezőleg, sokkal-sokkal több időt igényel most az órák előkészítése. A diákokon és tanárokon kívül ráadásul a szülők terhelése is jócskán megnőtt.
Drasztikus létszámleépítést vár a német autóiparban a koronavírus-járvány következményei miatt a CAR járműipari kutatóintézet igazgatója.