Az ellátási lánc területén dolgozók - nem reprezentatívan -, bruttó havi átlagkereset 578 ezer forint, ami alapján kijelenthető, hogy a logisztika a top területek közé tartozik a fizetések tekintetében.
Sok nyitott pozíciót kínálnak a magyarországi üzletek, egyre élesebb a bérverseny, hiszen az áruházláncok folyamatosan keresik az eladókat, pénztárosokat, árufeltöltőket. Ám mivel gyakran több műszakos munkarendben kell dolgozni, szép summát lehet keresni a délutáni és az éjszakai pótlékokkal. Egy hirdetés kapcsán a bérpótlékoknak jártunk utána.
Magyarországon a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan 9,4 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ez az OECD országok átlagához képest kifejezetten alacsonynak számít, ám az éllovas országoktól még így is elmaradunk.
Álomfizetéssel csábítják külföldre a magyar vendéglátósokat. Most egy elég jó ausztriai ajánlatra bukkantunk, amellyel egy év alatt nettó 7 millió forintot lehet keresni. Sokan a jobb élet reményében mennek ki, de sajnos többen a bedőlt devizahitel elől menekülnek.
Ötmilliárd forintból ismét pályázatot hirdet a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására - jelentette be Varga. A pénzügyminiszter elmondta, a keddtől induló pályázat révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.
Átalakul a szakképzési rendszer, a tankönyvek újraírása helyett a digitális tananyagok fejlesztésére van szükség.
Nehéz helyzetben vannak a magyar kisvállalatok - nehezen találják meg a munkaerőt, utána pedig nehezen tartják azt meg. Egyre több kisvállalat alkalmaz innovatív módszereket a HR tevékenysége végzéséhez. Ma már a bejelentett állás is egy versenyelőny, így egyre több kisvállalat mellőzi a feketemunkát. Nem is csoda, egyes pozíciókban ugyanis a közmunka is elszívóerővel bír.
Ezek voltak 2019/11. hetének legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkei a Pénzcentrumon. A teljes írás elolvasásához kattints a címekre, illetve a képes ajánlókra.
Több százezres fizetéssel csábítják külföldre a magyar fizikai melósokat. A legtöbb helyen a minimális nyelvtudáson kívül semmit nem várnak el, ellenben azt ígérik, hogy több százezret is simán félre lehet tenni. Utánajártunk, vajon az egyes álomhirdetésekben szerepelt számok, milyen anyagi jólétet tudnának biztosítani odakinn, és hogy a forintba számolt gigafizetések - vásárlóerő-paritáson számolva - milyen magyarországi bérezésnek felelnének meg.
Rúzsa Magdi saját bevallása szerint 21 embernek ad munkát, ami egyáltalán nem kevés. Az énekesnő azt is elmondta, hogy ennyi ember csak úgy lehet összehangolni, ha valakinek ott a kezében a gyeplő. Bár a produkcióban dolgozó emberek száma első hallásra soknak tűnik, jól lehet az énekesnőnek bőven futja minderre. Ha ugyanis hihetünk egy 2018-ban kiszivárogtatott listának, akkor az azon szereplő zenei formációk közül toronymagasan Rúzsa Magdinak a legnagyobb a gázsija, egy 90 perces, élő koncertjéért.
A munkáltatók több, mint hetven százaléka gondolja így.
A friss munkavállalók kevesebb mint fele olvassa el a munkaszerződését mielőtt aláírná, pedig a benne rejlő információk alapvetően meghatározzák az életedet. Összeszedtük, mi az, aminek feltétlenül benne kell lennie annak érdekében, hogy biztonságban legyél az új helyeden.
A rendszeres bérezés tekintetében az informatikusok, valamint a pénzügyi szektorban dolgozók keresnek a legjobban itthon, bár az éves bónuszok és a teljesítménybérezés miatt a pénzügyesek éves szinten többet visznek haza - számol be a Világgazdaság.
Sztrájk volt az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház előadásán. Az értesülés szerint az egyik előadás alatt a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka szüntette be munkáját rövid időre.
Március 14-ére sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete - számol be az Infostart.hu. 12 Pontban fogalmazták meg a követeléseiket.
Az Agroma nevű felzárkóztatási program keretében nem csak a vidéki munkaerőhiányt oldanák meg, de stabil munkahelyhez juttatnák a romákat - számol be a hvg.hu egy birtokukba jutott munkaanyagról.
Magyarországon 4 év leforgása alatt több mint 20 ezer személy kérelmezte az erre kijelölt szervnél nevének megváltoztatását. Egyre többen vannak ráadásul azok is, akik első névváltoztatásuk után újabbra adnák a fejüket, nem törődve a horribilis költségekkel. Amik mellett ráadásul szoros szabályoknak is meg kell felelniük a kérelmezőknek. Ezeket vettük a sorra az erre kijelölt hivatalos szerv segítségével.
Egyre kevesebb a pincér és a szakács az országban, egy jelentős részük már külföldön dolgozik. De az sem jár feltétlenül rosszul, aki itthon marad, hiszen egyre jobban megbecsülik anyagilag is a hazai vendéglátósok a munkaerőt.
Meglepő terület is van a toplistán.
Vélhetően a szezonalitás is közrejátszott abban, hogy 2018 utolsó negyedévében kevesebb lett a betöltetlen álláshely, mint az előzőben. Hiszen télen a mezőgazdaságba és az építkezésekre sem kell annyi ember.
