Itt a friss ranglista: ezek a magyar egyetemek kerültek be a világ legjobbjai közé
Nem szerepeltünk túl jól.
Nem szerepeltünk túl jól.
A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.
Az elmúlt 9 évben megháromszorozódott azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik brit egyetemre felvételiztek: időn ősszel pontosan 980-an. Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldön tanulna tovább - írja az Eduline.
Egy tavalyi felmérés szerint a magyar középiskolások főként a nyelvtanulás kedvéért lennének legszívesebben cserediákok. Az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány jelenleg külföldön élő cserediákjai is azt mondják, hogy legtöbbjük nyelvtudása már a kint tartózkodásuk első hónapja alatt látványosan fejlődött, még akkor is, ha korábban egy szót sem beszéltek az adott ország nyelvén. A külföldön élő magyar fiatalok szerint azonban a gyors nyelvtanuláson kívül van még jó pár ok, amiért menő dolog cserediáknak lenni.
Megdöbbentőek a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget.
Nagy segítséget kaptak a rászoruló hallgatók, jövőre még több juttatás emelkedhet
Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot.
Ezt minden diáknak tudnia kell.
Az informatikusok képzésében kínál a friss lehetőséget az IT-munkaerő közvetítésében a Training360 Kft., szeptember 16-ig lehet jelentkezni az ingyenes IT képzésekre, amelyek elvégzése után akár rögtön munkába is állhatnak a résztvevők.
Akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát, már biztosan nem szerezhetik meg a diplomájukat.
Nyilvánosságra hozták szerdán este nyolc órakor az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Corvinus, ELTE, BME: mutatjuk, hány pontra volt szükség.
Ez kemény menet lesz...
Még a nyári időszakban sem kapnak kedvezményes áron kollégiumi férőhelyet a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói. Akinek gondot jelent az ingázás, az fizethet: egy hónapban a 7000-9000 Ft/éj árral számolva havi 210 ezer-270 ezer forintot.
Valahol ugyanis lakni is kell.
Júniusig elejéig összesen 91 595 olyan képzést tartott nyilván a Felsőoktatási Információs Rendszer, amely esetében a hallgató sikeres záróvizsgát tett, de oklevelét nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg.
Az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) friss adatai szerint a más EU-s tagállamba élő magyarok több mint harmadának, az itthon élők közül viszont csak kicsit több mint minden ötödiknek van felsőfokú végzettsége. Tényleg a diplomások mentek külföldre.
A változás elengedhetetlen.
Fizethet, akit nem vesznek fel kollégiumba.
Jelenleg több mint 13 000-en tanulnak külföldi felsőoktatási intézményekben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célországok továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság.
Vihar előtti csend van, de ennek hamarosan vége.