Az egyik nagy iroda összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, amelyeket át kell gondolni a bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt a jól működő megállapodás érdekében.
Jelentős áremelkedést mértek a vidéki bérlakáspiacon: egy év alatt 38 százalékkal nőtt az átlagos havi bérleti díj.
A nettó 154 ezer forintos havi keresetből maximum egy szoba jönne ki Budapesten, de vidéken sincsenek sokkal jobb esélyek - országszerte a hirdetett kiadó ingatlanok, szobák pár százaléka jöhet csak szóba ilyen kevés pénzből.
Gyakorlatilag lehetetlen helyzetben van, aki egyedül szeretne lakást bérelni, és a minimálbérből kell kigazdálkodnia a költségeket.
Májusban tovább nőttek az átlagos lakbérek, országosan 1,8 százalékos volt a drágulás áprilishoz képest. Június közepén Budapesten 230 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A megyék listáját pedig Veszprém vezeti 168 ezer forintos havi lakbérrel.
A magyarok 18 százaléka túlzsúfolt lakásban él, a fiatalok körében pedig ez a probléma még többeket érint.
Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Havi 220 ezer forint bérleti díjat kérnek Budapesten egy átlagos, 54 négyzetméteres lakásért, amit 50 millióért lehetne eladni.
Az idei szezonra azonban különösen igaz, hogy érdemes mihamarabb nekilátni a lakáskeresésnek. Remélhetőleg lesz elegendő lakás a kínálatban, de az árak minden bizonnyal tovább fognak drágulni.
Többek között a növekvő hitelkamatok miatt alapból egyre több ember tolódik át a bérleti piacra, a kínálat pedig nem tudja felvenni a versenyt a kereslettel.
Szemmel látható drágulás zajlik az albérleteknél, a jó paraméterekkel rendelkező kiadó lakásokért a többség hajlandó a korábbinál magasabb árat is kifizetni.
Okos megoldás ebben a piaci helyzetben ingatlant bérelni? Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni.
Drágulással folytatta az évet az albérletpiac februárban: az átlagos lakbérek országszerte és Budapesten is emelkedtek januárhoz képest.
Mi a közös költség, hol mennyi a közös költség? A társasházi közös költség kiszámítása: mit ír a Társasházi Törvény közös költség kapcsán, mikor évül el a közös költség tartozás?
Gáspár Bea bevallotta, hogy férjével Győzővel egy ideje már albérletben laknak. Ennek oka az, hogy a salgótarjáni házuk fűtése túl drága lett volna a családnak.
A decemberi csökkenés után januárban havi összevetésben országos szinten 1,7 százalékkal nőtt a lakbérindex értéke.
A kiadó ingatlanok kínálatának bővülésére lehet számítani, ami az árakat is lejjebb tolhatja. Megtudtuk azt is, hogy melyek Budapest legolcsóbb és legdrágább kerületei.
A legnagyobb hirdetési portálin csupán a pesti albérletek 15 százalékába enged a tulajdonos kisállatot. Sőt, a gazdiktól sok esetben magasabb kauciót is kérnek.
Egyre többen kénytelenek kiadni az otthonuk egy részét, így spórolva a megemelkedett energiaköltségekkel. De tényleg ez lehet a jövő? Mennyire éri meg belevágni?
