Az ukrán búzaexport kiesése óriási drágulást hozhat itthon, világszinten pedig akár politikai konfliktusokhoz is vezethet.
Az élelmiszerek drágulása szintén két-háromszorosa volt, annak, ami az elmúlt évek márciusaiban bekövetkezett
A 15 éve nem látott magyarországi drágulás bizony a zöldségek és gyümölcsök árát is keményen feltornázta.
Két éve, hogy a koronavírus járvány megrengette a világot, nem kellett azonban sokat várni a világot megrázó újabb válságra. Szakértők válaszolnak, kell-e tartanunk hiperinflációtól.
A kikötők megteltek, és számos hajótulajdonos nem is tudná kifizetni a magas bérleti díjat. De akkor hová kerülnek a hajók? A megoldás a bójázás lehet.
A gabona- és takarmányárak, valamint a búza drágulása megjelenik a hús-, tejtermék-, tojásárakban, és a pékáruk terén. Az energiaválság pedig minden szektorban.
A magyar nyugdíjakat a törvény szerint évente legalább az infláció mértékével emelni kell.
Brutálisan kilőttek az árak Magyarországon, rengeteg termék van ugyanis a boltok polcain, amiknek az átlagára 15-30 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt.
2022. februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció.
2005 óta 80 százalékkal drágultak az asztalosok, vízvezeték-szerelők, illetve a villanyszerelők szolgáltatásai, és ennyivel kell többet fizetni a zöldségért, krumpliért.
Hatalmas áremelés várható a luxusiparban. Már semmi se állíthatja meg a közelgő lavinát, akár 20 százalékos áremelés is bekövetkezhet.
15 éve nem látott mértékű inflációt próbált kompenzálni az újabb nyugdíjemelés. Egyelőre ez csak részben sikerült.
Nem lassít az infláció, januárban már 7,9 százalékos rekorddrágulást mért a KSH. Egyáltalán nem csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre minden egyre drágább.
5 éve nem volt ekkora mértékű infláció Magyarországon, mint most, rengeteg élelmiszer ára van most az egekben.
Jelentősen nőtt az utóbbi években az autók száma Magyarországon, a parkolóhely-kínálat pedig egyre szűkösebb, ami megdobta a garázsárakat.
Az átfogó árindex tavalyi átlaga 28,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Hiába, hogy a legtöbb élelmiszer drágább Ausztriában, ott annyival többet keresnek, hogy majd háromszor annyit tudna magának bevásárolni egy osztrák, mint egy magyar.
Már így is másfélszeresére drágult a paradicsom nagybani ára, de még ehhez képest is szükség lenne 20-30 százalékos emelésre a termelők túléléséhez.
Magyarországon csupán a lakosság 8,2 százaléka eszik naponta annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyit a WHO ajánl. Ez azonban rendkívül kevés.
Amíg 2020 nagy vesztesei a kispénzűek és a nyugdíjasok voltak, addig tavaly - úgy tűnik - fordult a kocka.
