Megéri? Hiába adnának több fizut: a magyar dolgozók inkább ezt választják
A munkahely elhelyezkedése a legfontosabb, amikor állást keresünk.
A munkahely elhelyezkedése a legfontosabb, amikor állást keresünk.
Ma már rég meghaladott elképzelés, hogy az ember egész életében egyetlen munkahelyen dolgozzon, a fiatalok számára már sokkal természetesebb, hogy 3, 5, vagy 10 évenként úgyis váltani kényszerülnek majd. A statisztikákból kiderül, hogy a vizsgált országokban átlagosan 9,5 évet töltenek az alkalmazottak egy munkahelyen. Ennél a magyar átlag egy évvel kevesebb: 8,5 év.
Gazdasági alapismeretekkel rendelkezel? Nálunk a helyed!
Banális, min csúsznak el.
Nagyon megugrott a szakmunkára jelentkezők száma. Ezekben a munkakörökben tetemes reálbér növekedés történt, hiszen az említettek jócskán meghaladják a KSH által a napokban közzétett 3,4 százalékos 2019. évi átlagos inflációt.
Az automatizálás, digitalizáció és a robotizáció lehetnek 2020 munkaerőpiacának legfontosabb hívószavai. A cégek a közzétett gazdasági prognózisok hatására fokozni szeretnék hatékonyságukat, így az ezt a folyamatot elősegítő munkaerő iránt komoly érdeklődésre van kilátás. A továbbra is fennálló munkaerőhiány pedig olyan trendek erősödését hozhatja, mint a nyitás az atipikus foglalkoztatási formák felé - vélik a hr szakértők.
A karácsonyt megelőző időszak holtidő munkakeresés szempontjából, viszont januártól újult erővel veselkedhet neki az ember az álláshirdetések böngészésének, interjúknak. Ehhez ajánlj olyan tippeket a Pénzcentrum, amelyekkel 2020-ban sikeresen találhatsz állást.
Egyre több magyar nyugdíjas dönt úgy, hogy visszatér a munka világába: 2019 végén már 6 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac pedig tárt karokkal várja őket, egyre több olyan álláshirdetés van, amelyik kifejezetten nekik szól.
A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, mondhatni, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik - derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.
Kutatások szerint a magyar informatikusok többsége a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának. Bár az újabb és újabb technológiák megjelenése miatt az alkalmazható tudás elévülése valóban az IT területén a leggyorsabb, több olyan munkakör is van a szektorban, amelyik hosszú távon is vonzó perspektívát kínál az informatikai karriert tervezők számára. Az adatelemző, a programozó, illetve a tesztelő munkakörök tíz év múlva is keresettek lesznek, és jól fizetnek majd.
Vajon mennyi idő alatt lehet betölteni egy megüresedő állást ma Magyarországon? A legfrissebb adatok szerint a tapasztalt szakértők, vezetők esetében a kiválasztási folyamat akár hosszú hónapokig is eltarthat. Ráadásul, a cégek többségének véleménye szerint ez az idő a jövőben még tovább fog növekedni.
Amikor az ember elbizonytalanodik a karrierútján, gyakran hajlamos visszamenni a kályhához, mert úgy hiszi, már a kezdetek kezdetén rossz döntéseket hozott, és most azért tart ott, ahol. Azonban ezt a visszatérés a kezdetekhez ritkán koronázza siker, többnyire inkább kudarcot, anyagi nehézségeket hoz magával, és a problémát sem oldja meg.
Egymást érik az új magyar fikciós tartalmak, pilotok, sorozatok, akár napi sorozatok is, telenovellák - és ezeknek a produkcióknak szükségük van lehetőség szerint végzett, vagy nagy tapasztalattal rendelkező színészekre. Erre nyújt most megoldást egy magyar startup, mely a Jászai Mari-díjas színművész, Lengyel Tamás és Gosztonyi Csaba reklámszakember közös vállalkozása. De vajon hogy lesz egy ötletből rentábilis vállalkozás, és egészen pontosan hogy tudja összehozni a friss tehetségeket az alkotókkal - többek között ezekre a kérdésre is válaszokat kaptunk a velük készült beszélgetés során. Interjú.
Miközben már itthon is egyre jobban megfizetik a kétkezi munkát, nem csendesedik a nyugat felől érkező munkaerő-éhség: százával találkouhatunk olyan állásajánlatokkal, melyekben magyar szakembereket keresnek külföldi munkavégzésre. Több százezres, milliós fizetéseket, ingyen szállást, bónuszokat kínálnak, sőt, sok esetben még a kiutazás költségét is kifizetik: csak menjen a magyar. De hogy pontosan hányan élnek külföldön, ezekre vonatkozóan csak óvatos becsléseink vannak, ahogy az is bizonytalan, hányan telepedtek vissza az országba.
Túlságosan komplex munkát végeznek. A mesterséges intelligencia kiválthat néhány egyszerű munkafolyamatot, de a könyvelés és az adótanácsadás annyira összetett, hogy azt robotok még nem képesek elvégezni.
Otthoni környezet vagy álommunka - lehetséges mindkettő?
Az irodai munka általában nem csak 8 óra ülést jelent, hiszen akkor is ülünk, amikor munkába menet vezetünk, tömegközlekedési eszközön utazunk, vagy este vacsorázunk, tévézünk. Nem is gondolnánk, de a hosszan tartó rossz testtartás miatt gyakrabban lehet fejfájásunk, a sok ülés hatással lehet az emésztésünkre, nem is beszélve az ereinkről és ízületeinkről.
A szakállas jelentkezőket sokkal magasabb arányban utasítják el a leendő munkaadók, mint a szakáll nélkülieket - derült ki egy friss kutatásból. Noha az arcszőrzet egyre divatosabbnak és elfogadottabbnak számít, még mindig hátrányt jelent az állásinterjún. A látszólag indokolatlan jelenségnek ezúttal az okát is sikerült feltárni, mint ahogy az is kiderült, hogy a szemüveges férfiak a szakállasokkal ellentétben sokkal nagyobb eséllyel pályáznak a megcélzott állásra, mint nem szemüveges társaik. Azoknak is nagyobb az esélye a pozíció elnyerésére, akik nyakkendőt viselnek az interjún.
A munkavállalók mellett a munkáltatók is szeretik a távmunkát. Öt éve azon felsővezetők aránya, akik már dolgoztak távmunkában csupán 27% volt, ami mostanra 61 százalékra emelkedett, míg a középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató ugrott 65 százalékra.
Régi filmekből ismerős jelenet, amikor a fiatal pályakezdő kezében piros tollal az újság fölött görnyedve karikázza be a szimpatikus álláshirdetéseket. Mára már mindez elképzelhetetlen, egyre kevesebb szerep jut a nyomtatott sajtónak, mert mintha korosztálytól függetlenül mindenki kezéhez odaragadt volna az okostelefonja. A HelloVidék utánajárt, mennyiben változtatták meg a kütyük és az internet az álláskeresési szokásokat.