Retteghetnek a kispénzű magyarok: pokoli hónapra ébredtek 2023 elején, ennek már sose lesz vége

Ahogy az várható volt, az infláció továbbra sem lassult Magyarországon. Az előző havi 24,5 százalékos adathoz képest most 25,7 százalékosra ugrott, azaz átlépte a 25 százalékos lélektani határt. Ez pedig azt jelenti, hogy 2021 decembere óta minden egyes hónapban nőtt az átlagos drágulás mértéke Magyarországon. A mostani, évtizedek óta nem látott átlagos drágulás mértéke azonban csak a jéghegy csúcsa, egyre több ugyanis azoknak a termékeknek a sora, amik nem hogy 25 százalékkal, de több mint 100 (!) százalékkal drágultak egy év alatt. Azaz az átlagáruk több mint a duplája lett a boltokban.

Ne feledjük, azért most már a bázisok is magasabbak, 2022 januárjában például az átlagos drágulás mértéke már 8 százalékos volt 2021 januárjához képest, a mostani 25,7 százalékos drágulás tehát már erre rakódott rá. Az sem okoz meglepetést, hogy leginkább most is az élelmiszerek ára nőtt. Öröm az ürümben, hogy az élelmiszerek átlagos drágulásának a mértéke csökken, míg tavaly decemberben 44,7 százalék volt, addig most januárban már „csak” 44 százalékos. Mutatjuk a legnagyobb éves és havi drágulókat a legfrissebb adatok alapján.

Csúcsra jár a drágulás

Nem ébredtek könnyebb hónapra a magyarok 2023 januárjában, sőt. Az árak még tovább nőttek, a csúcson pedig a 400-500 grammos sertészsír, aminek az átlagára már 115 százalékkal magasabb volt az év első hónapjában, mint 2022 januárjában. Ez azt jelenti, hogy míg anno 497 forintba került, addig mostanra az átlagára 1 070 forint. 110 százalék felett nőt a félbarna, valamint a fehér kenyér átlagos fogyasztói ára is, előbbi 113, utóbbi 111 százalékkal.

Ahogy látjuk, a csúcsdrágulók mögött több mint 100 százalékos drágulással áll a brikett, a vaj, de a vezetékes gáz is. És ezektől nem sokkal marad el a 12 százalékos tejföl, a sajt, a zsemle vagy éppen só sem. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a csúcsdrágulók között bizonyára itt lenne a 20 százalékos tejföl is, azonban az eddigiekhez képest a KSH 2023 januárjától ezt a terméket már kilós kiszerelés alapján méri, így az a mennyisségi összeférhetetlenség miatt korlátozottan lenne összehasonlítható a 2022-es decemberi adatokkal.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a bemutatott listánkon túl volt még további 4 termék, amiknek az átlagára több mint 80 százalékkal emelkedett egy év leforgása alatt. Ilyen volt a pasztőrözött 1,5 és 2,8 százalékos ESL tej, a 750-1000 grammos, gyorsfagyasztott krumpli és a 10 darabos tojás is.

Egy hónap alatt is nagy a vérengzés

Nem kell persze egy évnek eltelnie ahhoz, hogy az ember álla leessen a boltok kasszáinál. A KSH hivatalos adati szerint a havi átlagos áremelkedés mértéke 2,3 százalék volt. Ehhez képest például a zöldpaprika kilós ára 20,7 százalékkal emelkedett. De 17,5 százalékkal nőtt 1 darab Nemzeti Sport ára is, ahogy a paradicsom kilója is 16,4 százalékkal.

A számokat látva sokkoló belegondolni, hogy egyes termékeknek hónapról hónapra mennyire érzékelhetően magasan nő az áruk. A csúcsdrágulók mellett meglepetés a top 10-ben a 70-100 grammos kakaópor, míg a félbarna kenyérnek és a sónak, mind éves, mind havi szinten keményen növekszik az ára. További meglepetés a top 10-ben szerepelni látni a fél literes Unicumot is, hiszen az alkoholok jellemzően jóval kevésbé drágulnak, mint például az élelmiszerek.

A havi adatokat elnézve nagyon érdekes lett volna látni a sörök árának az alakulását is, viszont a 20 százalékos tejfölhöz hasonlóan, a KSH itt is teljesen új módszertan alapján kezdte számolni a sörök átlagos árának változást idén januártól, úgyhogy az új adatok jelen formájukban nem hasonlíthatók össze a tavaly decemberiekkel. Pedig az átlagos drágulás mértéke itt is minden bizonnyal felfért volna vagy közel lett volna a top 10-hez.