Tízezernyi magyar család áll az anyagi összeomlás szélén: ők vannak most a legnagyobb veszélyben

Néhány nappal ezelőtt tette közzé a 2023-as lakossági lakáshitelezésről szóló jelentését a KSH. A hivatal közlése szerint 2023 végén 5 003 milliárd forintot tett ki a hazai lakáshitel-állomány, ami 1,5 százalékkal haladta meg a 2022. évi állapotot. A képet azonban jelentősen árnyalja, hogy a lakáshitel-állomány bővülése 2022-ben 7,5 százalék, az azt megelőző négy évben pedig még 9-15 százalék közötti volt. Ha pedig a lakáshitelek állományának a GDP-hez viszonyított arányát nézzük, akkor már csökkenésről kell beszélnünk 2022-höz képest (7,5% → 6,7%).

Ugyancsak fontos tényező, hogy a piaci hitelek mindössze 0,3 százalékkal tudtak bővülni tavaly, így a már említett növekedés az állami támogatású hitelezés hatására tudott megvalósulni (utóbbiak állománya 7,1 százalékkal bővült 2022-höz képest). Ugyanakkor az államilag támogatott hitelek térnyerése ellenére is a teljes lakáshitel-állomány 81 százalékát a piaci hitelek tették ki.

Határozottan pozitívum azonban, hogy a problémamentes hitelek aránya 2023-ban is emelkedni tudott – a nem teljesítő kitettség a 2022-es 3,2 százalékról a tavalyi év végére 2,1 százalékra olvadt. A nem teljesítő hitelek száma ugyanezen időszak alatt 21 ezerről 14 ezerre csökkent. A nem teljesítő hitelekkel párhuzamosan az átstrukturált hitelek aránya is csökkent a tavalyi évben – 2022-ben még ezek adták ki az összes szerződés 2,7 százalékát, ám tavaly arányuk már csak 1,4 százalékos volt.

Több mint 600 milliárd forint hitelt vettünk fel tavaly

Tavaly összesen 51,6 ezer lakáshitel került engedélyezésre, melyek összértéke 608 milliárd forint volt. Ez hatalmas visszaesést jelent 2022-höz viszonyítva – a szerződések száma 45, azok értéke 49 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az államilag támogatott hiteleknél 56 százalékkal, míg a piaciaknál 47 százalékkal csökkent a hitelek összértéke,

így az engedélyezett jelzáloghitelek összege nominálisan a 2017. év szintjére esett vissza.

Változóan alakult az engedélyezett hitelek átlagos összege is, amely 2022 második felében indult csökkenésnek, és fél év leforgása alatt 11,2 millió forintról 10,6 millió forintra olvadt. A tavalyi év második felében azonban már újra emelkedésnek indult az átlagos hitelösszeg, elérve a 12,9 millió forintot. A támogatott hitelek átlagösszege 10,7 millió, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt. A lakáshitelek átlagos összegének változásairól nemrég külön cikkben is foglalkoztunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felrobbant a lakáshitelbomba Magyarországon: szinte nyoma sincs a tavalyi válságnak

2024 februárjában 15,5 millió forintra emelkedett az újonnan felvett lakáshitelek átlagos összege, amire korábban még nem volt példa.

Az újlakás-vásárlástól és a korszerűsítéstől álltak el legtöbben

Tavaly 55 ezer lakáshitel került folyósításra összesen 639 milliárd forint értékben, ami szerződésszámban 41, összegszerűen 40 százalékos visszaesést jelentett 2022-höz képest. A felvett hitelek többségét változatlanul használt lakás vásárlására fordították az adósok – a szerződések 54, azok összegének pedig 67 százalékát tették ki ezek a hitelek. Ennek ellenére az erre a hitelcélra folyósított jelzáloghitelek száma 34, összege 32 százalékkal esett vissza 2022-höz viszonyítva. Akik mégis vettek fel tavaly hitelt, azok azonban egyre nagyobb összegeket – az átlagos hitelösszeg 14 millióról 14,5 millióra nőtt ennél a hitelcélnál.

• A többi hitelcélnál még rosszabb volt a helyzet – az új lakás építésére nyújtott hitelek száma 37, összege 47 százalékkal csökkent, míg az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millióra olvadt.
• Az új lakás vásárlására nyújtott hitelek szerződésszáma 41, összegük közel 45 százalékkal esett vissza, míg az átlagos hitelösszeg 19,6 millió forintról 18,3 millió forintra zsugorodott.
• A korszerűsítésre, bővítésre felvett hitelek esetében még rosszabb volt a helyzet – ezek száma 59, összegük 69 százalékkal zsugorodott, míg az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millióra esett vissza.

A tavalyi extrém magas kamatkörnyezet természetesen a hitelkiváltásoknak sem kedvezett – ezen hitelek száma 59, összegük 70 százalékkal esett vissza 2022-höz viszonyítva, míg ezek átlagos összege 11,2 millió forintról 8,2 millió forintra mérséklődött.

A CSOK-ot sem kapkodták

Tavaly a CSOK iránti kereslet is jelentősen visszaesett – a folyósított támogatások száma 44, összege 47 százalékkal csökkent 2022-höz mérten. Ezek többségét (71%) ugyancsak használt lakások vásárlására fordították, míg az új lakások építésére vagy vásárlására csak a folyósított támogatások 19 százalékát fordították. A KSH jelentéséből az is kiderült, hogy 2016 óta közel 252 ezer CSOK-támogatást folyósították közel 609 milliárd forint értékben. Ezen időszak alatt egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.