A Föld napján túl is naponta merül fel a fenntarthatóság kérdése. Egyre több területen, így ma már az ingatlanvásárlás folyamatában is megkerülhetetlen ez a téma.
Már télen beüthet a nyugdíjkrízis Magyarországon: hiába az emelés, kicsontozza a rezsi az időseket
A tavalyi évben a magyarok több mint 8 százalékának jelentett óriási terhet a lakhatás finanszírozása: esetükben az összes rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát elviszik a lakásuk költségei. Az arány 2021-hez képest lényegesen romlott minden korosztályban, ebben vélhetően óriási szerepe van a tavalyi rezsiemelésnek. Legnagyobb mértékben a 65 év feletti magyar lakosság érezte meg a rezsiköltségek növekedését, nagyjából 170 ezer olyan idős ember lehet, akinek a lakhatáson felül sok mindenre nem marad pénze. Országonkénti összesítésben is a régióban csak Románia és Bulgária van rosszabb helyzetben.
Durván megérezték a magyar családok a rezsiemelést: mint az Eurostat friss adataiból kiderült, 2022-ben a népesség 8,1 százaléka élt olyan háztartásban, amelynek túlságosan nagy terhelést jelentettek a lakhatási költségek, miközben egy évvel korábban még csak a népesség 2,4 százalékára volt ez igaz, az érték utoljára 2018-ban volt ilyen magas.
A lakhatási költségek szempontjából az Eurostat értékelése szerint akkor számít túlterheltnek egy háztartás, ha a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatások nélkül) meghaladja a teljes (támogatások nélküli) rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.
Ha nemekre bontva vizsgáljuk a statisztikát, látható, hogy a magyar nők sokkal rosszabb helyzetben vannak: esetükben 8,7 százalékukat érintette a probléma, mialatt a férfiaknál ez az arány csak 7,3 százalékos volt tavaly. A korcsoportok szerinti boltásból pedig az derült ki, hogy a 18 év alattiakon kívül (5,6%) minden más korosztályban 8,6 százalékos azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, amelynek túlzott megterhelés a lakhatási költségek fedezése.
Ugyanakkor a legnagyobb romlás a 65 év felettieknél következett be egyetlen év alatt, ugyanis esetükben 2021-ben még csak 2 százalék volt azok aránya, akiknek nagy gondot okozott a lakhatás fedezése. Mivel Magyarországon nagyjából 2 millió 65 év feletti lakos él, így kiszámolható, hogy
több mint 170 ezer olyan idős lehet az országban, akinek a lakhatáson kívül sok mindenre nemigen marad már pénze.
Csak Románia, Bulgária előz minket a régióból
Az uniós statisztikák alapján a magyar érték valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag (9,1%), ám a régióból csak Románia (8,5%) és Bulgária (15,1%) előz meg minket. Ezzel szemben Szlovákiában csak a lakosság 2,2 százaléka élt túlterhelt háztartásban - ezzel az EU-ban ők voltak a legjobbak ebben a tekintetben -, és a horvátoknál is csak 3,8 százalék volt ez az arány.
Szlovéniában a háztartások 4,1 százalékát érintette a probléma, Lengyelországban pedig 5 százalék volt az arány. De a cseheknél és az osztrákoknál is kevesebb volt a lakhatási költségekkel túlterhelt hátztartások aránya. Európában a legrosszabb helyen Görögország állt, ahol a lakosok több mint negyede küzdött a problémával, de Hollandiában és Luxemburgban sem volt sokkal jobb a helyzet - bár utóbbi két országban jóval magasabbak a fizetések is, mint akár Görögországban, akár Magyarországon.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Sokaknak fájhat, hogy nem lesz nyugdíjprémium
A bajban lévő idősek ráadásul idén nyugdíjprémiumra sem számíthatnak, hiszen a főszabály szerint a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, de a magyar gazdaság most recesszióban van - és a legoptimistább előrejelzések szerint sem fogja meghaladni 2023-ban a másfél százalékot a növekedés. A kormányzat is már inkább a "pozitív nullát" szeretné elérni a gazdaságban.
És az sem tiszta még, hogy mennyi lesz 2023-ban a nyugdíjkorrekció: a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a január-augusztus időszakban, vagyis az év első 8 hónapjában az általános infláció 22 százalékos, a nyugdíjas infláció 23,3 százalékos volt. Ezek alapján szakértői becslések szerint a teljes évi infláció - melynek év végéig még csökkenését várják - 17,5-19,5 százalék között alakulhat. Vagyis szinte borítékolhatóan több lesz, mint az év eleji nyugdíjemelés mértéke, vagyis 15 százalék. Azonban pontos számot csak a megjelenő kormányrendeletből kaphatunk, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta:
A törvény pontosan meghatározza, hogy a kötelezettségünk az, hogyha a nyugdíjemelésnél, a nyugdíjemelés mértékénél magasabb az infláció - illetve meg kell nézni a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációját is, és amelyik a magasabb, tehát a nyugdíjasok számára kedvezőbb számítási módot kell figyelembe venni - annak megfelelően kell kifizetni a különbözetet. Erre novemberben sor fog kerülni és lesz nyugdíjkompenzáció. Szerintem szeptember végén a kormány ennek mértékéről is tud dönteni.
Farkas András nyugdíjszakértő az inflációs adatok kapcsán azt mondta, számításai szerint az éves nyugdíjas infláció az első nyolc havi tapasztalatok alapján elérheti a 18,7-19,2 százalékot. Ugyanakkor megjegyezte, egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5 százalék, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon
- Sulyok Tamás: kiváló borászok nélkül nem születnének minőségi borok
- Változatlan hitelminősítés, új kínai autógyár - a nap hírei
- Új videón a Hamász magyar túsza
- Itt a hét öt száma
- Itt a tavaszi poloskainvázió: veszélyben az otthonunk és a kertünk