Megindult a vándorlás: valósággal özönlenek ezekbe a vidéki kisvárosokba, falvakba a magyar családok

A régiók lakosságával foglalkozó legújabb cikksorozatunk első részében az Észak-Magyarország régió lakosságszám változását vizsgáltuk, a második részben Észak-Alföld településeit, a harmadikban pedig Dél-Alföld helységeit vettük górcső alá. A negyedik részben már áteveztünk a Dunántúlra, azon belül is Dél-Dunántúlra fókuszáltunk, most pedig a Közép-Dunántúllal folytatjuk a sort. A lakosságszám alakulását Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben külön is megvizsgáltuk. Azt láthatjuk a települések TOP50-es rangsorából, hogy a népszerű helyek többsége Veszprémből került ki. Fejérből is akadtak rekorderek - főként Velence-tavi és Székesfehér környéki agglomerációs települések, Komárom-Esztergomból azonban csak pár község tudott versenybe szállni. A toplistát aszerint állítottuk fel, hogy arányaiban hol nőtt a legnagyobb mértékben az állandó lakosság.

A Közép-Dunántúl régióban több településen emelkedett egy, illetve öt év alatt az állandó lakosok száma, mint ahány helyen csökkent vagy stagnált. Erre a régióban is igaz, hogy a városok többségében fogyatkozik, vagy stagnál a lakosok száma, bár ebben a régióban a városok negyede-harmada népesebb lett az elmúlt években. Akadnak olyan városok is a régióban, melyek népszerűsége országosan is kiemelkedő.

A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartása szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván Magyarországon. 0,4 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben, és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Közép-Dunántúl régióban 1 075 357 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 11 százaléka az országnak ezen a területén él. Nem a legnépesebb régiónk, de nem is a legkisebb. Érdekesség, hogy a Közép-Dunántúl régióban 401 településen élnek több mint 1 millióan, míg a Dél-Dunántúlon 901 ezren 656 településen. Ez nagyban a településszerkezet eltéréseiből adódik.

A lakosságszám apadása ebben a régióban alacsonyabb, mint országosan, és az eddig vizsgált régiókban. 2018 óta a lakosságszám csökkenése mindössze 1,2 százalékos volt, egy év alatt 2022-ről pedig 0,29 százalék.  Fontos kiemelni, hogy a lakosságszám változást nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. Azonban, ha kiugró növekedés vagy csökkenés mutatkozik, akkor valószínű, hogy nem pusztán a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele, hanem belső vándorlásé.

Legnépszerűbb települések Közép-Dunántúlon

A toplista készítésénél azt vizsgáltuk, hogy egy és 5 év távlatában mely településeken nőtt a leginkább arányaiban, vagyis százalékosan az állandó lakosok száma ebben a régióban. Ahogy már a bevezetőben említettük, a régió legnépszerűbb települései között főként Veszprém megyei településeket találunk. A 401 vizsgált helység közül egy év viszonylatában 216 mutatott növekedést (53,9%) és 13 helyen volt stagnálás. Ötéves viszonylatban pedig még több településen nőtt a lakosságszám, a helységek  59,4 százalékán, stagnálás 5 helyen volt.

A TOP50 legnagyobb mértékű lakosságszámnövekedést mutató település közé nagyrészt községek kerültek, de találunk a rangsorban azért néhány várost is. Velence és Gárdony népszerűségének robbanása talán nem is okoz meglepetést, viszont Adonyt érdemes kiemelni még, ahová rengetegen költözhettek 2018 óta. Ebben a régióban is jellemző, hogy a ranglistára rengeteg törpe- és aprófalu került, melyekben akár néhány fő beköltözése is sokat számíthat arányos növekedést tekintve. Viszont ez a néhány fő is hatalmas eredmény a legkisebb falvakat tekintve, melyekre általánosságban még mindig inkább az elnéptelenedés jellemző, rengeteget az eltűnés fenyeget évek óta.

Az egyéves listát Salföld, Monoszló és Hosztót vezetik, az ötéves növekedésben pedig Vöröstó, Zalameggyes és Márkó állhatott a dobogóra. Érdemes külön kiemelni az 1000 fő feletti településeket: 2022-ről 2023-ra nagy mértékben emelkedett a lakosság száma Bakonysárkányban, Pákozdon, Zánkán, Daruszentmiklóson, Gyúrón, Lovászpatonán, Kocson, Felsőörsön, Sukorón, Velencén, Csabdiban, és Magyaralmáson. 2018 óta pedig néhány már említett helyen kívül még Kulcson, Gárdonyban, Alsóörsön, Iszkaszentgyörgyön, Kajászón, Csókakőn, Balatonakarattyán, Vértesszőlősön, Szomódon, Úrhidán, Adonyban, Tordason, Nemesvámoson, és Pátkán is nagy növekedés látható a nagyobb települések közül:

Hogyha a számszerű növekedést néznénk, akkor öt év alatt egyértelműen Gárdony és Velence vezetné a rangsort, ezeken a helyeken több mint ezer fővel nőtt az állandó lakosok száma. Balatonalmádi, Pákozd, Márkó, és Kulcs lakosságszáma is jelentős számban emelkedett. 2022 óta pedig szintén Velence, Gárdony, és Pákozd a rekorderek, ahol száznál is több fővel nőtt az állandó lakosság.

Legnépszerűbb települések Fejér vármegyében

A megyéket külön is megvizsgálva látható, hogy Fejér megyében 108 településből 72 helyen (66,7%), vagyis a megye kétharmadán nőtt az állandó lakosság öt év alatt, legalább minimális mértékben. Ha pedig 2022-ről 2023-ra is megnézzük a számokat, 64 települést találunk (59,3%), ahol pozitív irányba történt elmozdulás. Ez alapján a Fejér megyei települések népszerűsége óriásit nőhetett az elmúlt időszakban. Az egyéves növekedési listát Pákozd, Daruszentmiklós és Nadap vezetik. Az ötéves növekedésben első lett Sukoró, második Nadap és Velence a harmadik helyre verekedte fel magát. Látható, hogy Fejérben nem találunk a TOP20-ban csak nagyon kevés kistelepülést, mint Bakonykúti, Újbarok, vagy Bodmér.

A települések elnéptelenédést tekintve Dunaújvárosból szinte menekülnek a számok alapján az állandó lakosok. 2018 óta 9,7 százalékot esett a számuk. Móron is több mint 5 százalékkal kevesebben élnek, Székesfehérváron pedig 4,4 százalékos a visszaesés. Fogyásban rekorder községek Gánt, Szabadegyháza és Igar - több mint 5 százalékkal csökkent a lakosok száma öt év alatt.

A fejéri városok közül Velencén és Gárdonyon túl Adony, Rácalmás, Csákvár és Martonvásár lakossága mutatott érdemi növekedést.

Legnépszerűbb települések Komárom-Esztergom vármegyében

Fejérhez hasonlóan Komárom-Esztergomban sem sok kis létszámú község tűnt fel a TOP20-ban. Az egy év alatt lezajlott lakosságszám emelkedés tekintetében a régiós rangsorból már ismerős Dunaszentmiklós, Bakonysárkány és Vérteskethely vezetnek, de Kocs sem volt messze a dobogótól. Az ötéves növekedés tekintetében szintén Dunaszentmiklósá llt az élre, Dunaalmás a második és Vértesszőlős a harmadik. Szomódot még ki kell emelni, ahol szintén nagy mértékű növekedés történt 2018 óta megyei viszonylatban:

A Komárom-Esztergom vármegyei városok közül egyedül Lábatlan és Tát mutatott hosszú távon némi növekedést, és Kisbér az utóbbi egy évben. Azonban jellemzően inkább apad a városok népessége, főként Tatabányán (-4,6%), Oroszlányban (-5,1%), és Dorogon (-6,7%). Községek közül jelentősen csökkent a lakosságszám Keréktelekiben, Bakonybánkon és Etén öt év alatt, viszont előbbi kettő településen pozitív változás látszik 2022-ről 2023-ra.

Akkor számszerű növekedést, mint a Fejér vármegyei településeken, sehol nem láttunk Komárom-Esztergomban. Vértesszőlős, Dunaalmás és Szomód lakossága 2018 óta pár száz fővel nőtt - ez természetesen az ilyen 1800-3600 lakosú települések körében nagy teljesítménynek számít! Egy éves időtávban pedig Kocson ugrott meg a lakosságszám, 70 fővel többen vannak a nyilvántartási adatok alapján.

Legnépszerűbb települések Veszprém vármegyében

Végül Veszprém megyét is megvizsgáltuk külön, viszont itt az az érdekes helyzet állt elő, hogy minden a megyéből TOP20-as listára került település a régiós listán is szerepel. Ahogy említettük, Veszprémben más a településszerkezet, mint Fejérben, vagy Komárom-Esztergomban. 500 főnél kisebb állandó lakosú település Fejérben három - Bakonykúti,  Bodmér és  Újbarok -, Komárom-Esztergomban öt - Aka, Bakonybánk, Csatka, Csém és Csép - talélható, míg Veszprémben 99. Ezek közül is 31 200 főnél is kisebb - közülük bőven kerültek helységek a TOP20-ba:

A ranglistában az egyéves növekedést tekintve Nagyalásony az egyetlen, ahol 500-nál többen laknak, az ötéves listában pedig csak Márkó, Felsőörs, Alsóörs és Balatonakarattya lakossága haladja meg az 1000 főt. Városok Veszprém megyéből nem is szálltak versenybe. Növekedés 2018 óta a városok közül Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és Herenden mutatkozott, egy éves viszonylatban pedig Devecser is növekvő népszerűséget mutat. Viszont több mint 5 százalékkal apadt az állandó lakosok száma Sümegen, Ajkán, Pápán, Veszprémban és Tapolcán.

Minthogy ilyen sok kistelepülés van Veszprém megyében, sokat fenyeget az elnéptelenedés is. Szentimrefalva, Kővágóörs, Mindszentkálla, Kisszőlős, Bodorfa és Kékkút lakossága 12-24 százalékkal esett öt év alatt. Ez még országos szinten is jelentős visszaesésnek számít. 2022 óta pedig legalább 5 százalékkal kevesebb az állandó lakos Bakonyszücs, Nóráp, Szentimrefalva, Kővágóörs, Mindszentkálla, Kisszőlős, Bodorfa és Kékkút településeken.

A cikksorozatunk utolsó részében a Nyugat-Dunántúl régióval zárjuk a sort. A sorozat már megjelent részeit itt lehet elolvasni. Ha pedig szívesen olvasnál még a települések lakosságszám-változásáról, szemezgess kapcsolódó cikkeink közül: