Nesze neked, energiaszankciók: rekordmennyiségű orosz gázt vett tavaly az EU, pedig épp leszokni akartak róla

A Rystad Energy gázipari elemzője, Jan-Eric Fähnrich szerint "az LNG-áramlás nem csak növekszik, hanem jelenleg rekordszintű". Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.

Fähnrich közlése szerint 2023-ban Európa 49,5 milliárd köbméter orosz gázt importált csővezetéken keresztül, míg további 24,2 milliárd köbmétert LNG formájában, hajókon szállítva. Megjegyezte, hogy az LNG egy részét más országoknak továbbították.

Az orosz LNG-import növekedése ellentmondásos, tekintettel az EU azon törekvésére, hogy csökkentse függőségét az orosz energiahordozóktól. A Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) adatai szerint az orosz LNG-behozatal értéke 2023-ban 7,32 milliárd eurót tett ki, ami 14%-os mennyiségi növekedést jelent az előző évhez képest.

Vaibhav Raghunandan, a Crea Oroszország-elemzője így magyarázta a helyzetet: "Az emelkedés oka meglehetősen egyszerű. Az orosz LNG-t az alternatív beszállítókhoz képest kedvezményesen kínálják. Mivel nincsenek szankciók az árura, a vállalatok saját érdekeik szerint járnak el, és egyre nagyobb mennyiségű gázt vásárolnak a legolcsóbb beszállítótól."

Az EU célja, hogy 2027-re teljesen leállítsa az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját. Júniusban a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2025 márciusától megtiltják a nem uniós országokba irányuló orosz LNG "átrakodását". Fähnrich szerint az orosz LNG-behozatal közelmúltbeli növekedését az okozhatta, hogy a szankciók bevezetése előtt igyekeztek nagyobb mennyiséget szállítani.

Ukrán aktivisták bírálják az EU jelenlegi szankciórendszerét, amely szerintük nem elég hatékony. Svitlana Romanko, a Razom We Stand ukrán éghajlatvédelmi kampánycsoport alapítója kijelentette: "Az orosz LNG-behozatal 2023-as rekordszintje éles emlékeztető arra, hogy az EUnak határozottan cselekednie kell, hogy bezárja a szankciórendszerében még meglévő kiskapukat."

Romanko és kollégái szerint a szigorúbb szankciók 2030-ig 25%-kal csökkenthetnék az orosz olaj- és gázkitermeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett, ha a megújuló energiaforrások helyettesítenék a fosszilis üzemanyagokat, a végfelhasználásból származó kibocsátás évi 300 millió tonnával csökkenhetne.