Elkerülhetetlen légkondi-krach várhat a gyanútlan magyarokra: hosszú időre bukhatják a hűsölést

Amikor az Ida hurrikán 2021 augusztusában lecsapott Louisianára, több mint egymillió ember maradt áram nélkül. Az ezt követő hőséghullám során a hőmérséklet 32 Celsius-fok fölé emelkedett, ami különösen súlyos helyzetet teremtett azok számára, akik nem tudták bekapcsolni légkondicionálóikat. New Orleansban a hőség volt a fő halálok: a városban a 14 hurrikán okozta halálesetéből kilencet az idézett elő, hogy áram híján nem ment a klíma sem.

A klímaberendezések használata sok energiát igényel, amelynek nagy része még mindig fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ráadásul csak azok számára elérhetőek ezek az eszközök, akik megengedhetik maguknak, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események és a növekvő energiaigény miatt sok elektromos hálózat már most is túlterhelt.

Jen Brady, a Climate Central vezető adatelemzője szerint  "az időjárás minden aspektusa megviseli az amúgy is sérülékeny hálózatot". Michael Webber professzor pedig hozzáteszi: "Az elöregedett hálózatokat nem a jövő időjárására tervezték." A viharok ledönthetik a távvezetékeket és oszlopokat, de még ha nincs is vihar, a nagy meleg önmagában is problémát jelenthet. Ha nagyon meleg van, az elektromos rendszer kevésbé hatékonyan működik.

A bolygót felmelegítő szennyezés drasztikus csökkentése lenne a legjobb hosszú távú megoldás. Rövidebb távon azonban számos intézkedést hozhatunk. Ilyenek például

• a hálózatfejlesztés: A hálózat robusztusabbá tétele érdekében javításokra és korszerűsítésekre van szükség.
• a zöld városok: A városi területek zöldebbé tétele csökkentheti a hőt.
• a közösségi napenergia-projektek: Ezek fenntarthatják az áramellátást akkor is, amikor a fő hálózat összeomlik.
• az energiahatékonyabb otthonok: Az épületek jobb szigetelése és tervezése csökkentheti az energiaigényt.

Végső soron "azért vagyunk sebezhetőek, mert életünket légkondicionált levegőre építettük" - mondta Webber -, és olyan helyeken élünk, ahol nélküle elképzelhetetlen lenne az élet. Itt az ideje cselekedni! - intenek a szakértők.

Ez Magyarországon is probléma lesz

Bár a CNN cikke amerikai példát hoz, ne gondoljuk, hogy az extrém időjárás Magyarországon nem okoz problémákat. Az utóbbi években a meteorológusok, klímaszakértők, de még a biztosítótársaságok is arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre durvábbak és gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek itthon is. Bármelyik nyári vihar alatt megeshet, hogy egy-egy utcában nem lesz áram, mert megrongálódnak a vezetékek. Ha ez kánikula alatt történik, akkor itt is ugyanúgy fájó lehet a klímák hiánya.

Sőt, az is elég, ha egyszerűen csak a legnagyobb hőség idején döglik be a klíma. Sok klímaberendezés ugyanis már elég idős és nem lett lecserélve, sem karbantartva...

Ezen túlmenően érdemes belegondolni, hogy az aszályosabb években egyes helyeken még a vízellátás is gondot okozott. Ezt akkor az agglomerációban a túlzott beköltözési hullámmal magyarázták, hiszen sokkal többen laknak jelenleg egy-egy faluban, mint amire a vízhálózat ki lett alakítva. Ugyanez igaz az áramhálózatra is, csak ott még nem értünk el a kritikus küszöböt. Viszont amilyen ütemben telepítették az utóbbi években a magyarok a klímákat, elképzelhető, hogy bizonyos idő után az áramhálózat hőség idején, mikor mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát, nem fogja bírni a terhelést.

Mindenkinek magának érdemes feltennie a kérdést, olyan helyen él-e, ahol klíma nélkül is ki lehet-e bírni a legnagyobb forróságot. Ha a válasz nem, akkor érdemes lehet kitalálni egy vésztervet: ha elromlik a klíma, vagy valamiért nincs áram, hová menekülünk a hőség elől.