Elege van a magyar vásárlóknak abból, ami a boltok kasszáinál folyik: ezt már nehezen nyelik le

Buzás Borbála2022. december 30. 10:03

Az idei évet gazdaságilag leginkább a brutális infláció jellemezte: míg januárban 7,9% volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest, addig novemberben 22,5%-ra ugrott az általános drágulás mértéke. Ezzel 25 éve nem látott ütemben emelkedtek itthon az árak, a brutális drágulást pedig mindenki érezte, ugyanis leginkább az élelmiszerárak szálltak el itthon. A kormány különböző ársapkák bevezetésével igyekezett fékezni a csúcsdrágulást, azonban az Ukrajnában zajló háború, az energiakrízis és a gyenge forint mind újabb lendületet adtak a már amúgy is magas áraknak. Összeszedtük, hogyan jutottunk el az idei horrorinflációig, és mik a kilátások a drágulással kapcsolatban jövőre.

Ha 2022-t egy gazdasági kifejezéssel akarnánk jellemezni, akkor az kétségtelenül az infláció lenne. A drágulás itthon hosszú ideje nem látott mértéket öltött idén: először csak tíz, majd a novemberi 22,5%-os inflációval már 25 éves csúcsot értek el az áremelések. Eközben az alapélelmiszerek inflációja bőven meghaladta egy év alatt a 40%-ot, ezt pedig minden magyar vásárló keményen megérezte. A drágulás megfékezésére a kormány különböző ársapkákat vezetett be, ezeknek hatásosságával kapcsolatban azonban merültek fel kétségek, ugyanis az infláció továbbra is növekszik. Egyelőre nem tudni, mikor kezdhet el csökkenni a drágulás mértéke itthon, az viszont biztosnak tűnik, hogy 2023-ban is kemény áremelések lesznek. Most összeszedtük, honnan indult a horrorinfláció és milyen hatással voltak rá az árstopok.

Már tavaly elkezdődött

A brutális drágulás jelei már 2021 elején kezdtek megmutatkozni: már akkor aggodalomra adott okot az infláció, bár természetesen a mostani szintet meg sem közelítette az áremelések mértéke. Tavaly év végére már kezdett komoly problémává válni az infláció, melyet az üzemanyagok árának brutális emelkedése fűtött leginkább. Emiatt a kormány 2021 november 15-től bevezette az első árstopot: 480 forintban maximalizálták 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát. Ennek célja egyrészt az autózás költségeinek visszafogása, másrészt az általános drágulás csökkentése volt, hiszen az üzemanyag-költségek rendkívül sok termék árára vannak hatással. Érdemes megemlíteni, hogy a benzinárstop az ukrán-orosz háború kitörése előtt több mint három hónappal lett bevezetve itthon, célja pedig az infláció megfékezése volt, nem pedig a fegyveres konfliktus miatt elszállt energiaköltségek csökkentése.

Ársapkát mindenre?

A benzinárstop nem igen fékezte meg az alapélelmiszerek inflációját, így a kormány február elsejétől megint a hatósági árak bevezetéséhez nyúlt, ez esetben az alapélelmiszereknél. Hét alapvető termékre vezettek be hatósági árat: a kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a napraforgó-étolajra, a sertéscombra, a csirkemellre és a 2,8%-os tehéntejre. Ezeknek a termékeknek a 2021 októberi szinten maximalizálták az árát. Az élelmiszerárstopok bevezetésére reakcióként több bolthálózat is mennyiségi korlátozást vezetett be a hatósági áras termékekre, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük. Itt is fontos figyelembe venni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árstopok február 1-el kerültek bevezetésre, tehát három héttel a háború kitörése előtt, amikor még nem volt érvényben semmilyen szankció Oroszországgal szemben.

Az igazi feketeleves: vége a rezsicsökkentésnek

Loading...

Valószínűleg jó ideig nem felejtjük el 2022. február 24-ét, ugyanis ekkor támadta meg Oroszország Ukrajnát. A fegyveres konfliktusnak több olyan következménye is volt, ami nagyban kihatott a hazai inflációra: a forint gyengülése és az orosz gáz brutális drágulása mind tovább hajtották a hazai árakat. Különösen a gázárak emelkedése jelentett gondot itthon, emiatt augusztustól a rezsicsökkentést is korlátozni kellett. A kormány döntése értelmében a hatósági energiaárak már csak a lakossági felhasználóknál maradtak meg, és ott is csak az államilag megszabott átlagfogyasztásig. Az új árszabás augusztustól lépett életbe, az infláció emelkedésénél pedig szeptemberben látszott meg a rezsiemelés hatása.

Ekkor 15,6%-ról hirtelen 20,1%-ra ugrott az drágulás mértéke, ami negyed százada nem ért el ilyen magas szintet.

Bővülő élelmiszerárstopok

A hatósági árak ellenére is folytatódott az inflációs vesszőfutás: októberben az árak átlagos emelkedése már 21,1%-os volt 2021 azonos időszakához képest. A rezsicsökkentés eltörlésével a gáz köbmétere 136%-kal drágult, de a legdurvább áremelkedést az alapélelmiszereknél tapasztalhattuk: itt a 40%-ot is meghaladta az infláció. Ezen belül leginkább a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%) került többe az egy évvel korábbihoz képest. Az alapélelmiszerek drágulást a kormány újabb árstopokkal igyekezte megfékezni: november 10-től a tojás és a burgonya árát a 2022. szeptember 30-i árban maximalizálták.

Benzinárstop: könnyen jött, könnyen ment?

Az árstopok közül elsőként bevezetett hatósági áras benzin több szempontból is nehezen volt fenntartható. Egyrészt a kisebb benzinkutaknál akkora bevételkiesést okozott, hoyg az a működésüket sodorta veszélybe, másrészt a többi országhoz képest alacsonyabb benzinár miatt nagyban megcsappant az importált üzemanyag mennyisége. Ezt csak tetézte, hogy az alacsony ár miatt nagyot nőtt itthon a benzinfogyasztás, miközben a százhalombattai finomító időszakos leállásaikor kérdéses volt a üzemanyag-ellátás országszerte. Ugyan már nyáron korlátozták a benzinársapkát, és csak a lakossági vásárlók vehettek üzemanyagot hatósági áron, azonban ez sem oldotta meg a benzinellátási problémákat.

December elejére a 480 forintos benzin fenntarthatatlanná vált, és szinte egyik pillanatról a másikra vezette ki a kormány az üzemanyagokra vonatkozó árstopot.

A döntést Hernádi Zsolt Mol-vezér azzal indokolta, hogy komoly veszélybe került a hazai üzemanyag-ellátás, amire korábban nem volt példa. Ezzel a benzin 480 forintról 641 forintra drágult, míg a dízel 699 forintra. Ugyan az idén decemberi inflációs adatok még nem jelentek meg, nagyon valószínű, hogy ez az emelés legalább 1-2 százalékponttal növelni fogja a drágulás mértékét, de szakértők szerint akár 25,5-26% is lehet a decemberi infláció 2021 azonos időszakához képest.

Nem látni a fényt az alagút végén

Ugyan az előző hónapokban még a szakértők próbálták meghatározni, mikortól kezdhet lassulni az infláció mértéke, ez az időpont folyamatosan távolabbra tolódik; de Nagy Márton gazdasági miniszter szerint jövő év elején 25-27% körül tetőzhet a drágulás mértéke. Ennél viszont rosszabb hír, hogy 2023-ban éves szinten még magasabb lehet az infláció: míg idén 15-17% lesz ez az érték, addig 2023-ban 20% is lehet az éves drágulás. Ráadásul tovább folytatódik az áremelkedés az élelmiszereknél, ahol eddig is a legnagyobb volt a drágulás mértéke.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Röviden összefoglalva az idei drágulás még csak ízelítő volt ahhoz képest, ami jövőre várhat ránk.

Csökkenő bérek, kétes stratégiák

A 25 éve nem tapasztalt infláció másik kellemetlen hatása, hogy idén 10 év óta először csökkentek itthon a reálbérek. Ugyan 2022 szeptemberben a tavalyihoz képest csak 1-2%-kal, de valóban csökkent a hazai bruttó és nettó átlagbér vásárlóereje amagas infláció miatt. Ez pedig tovább folytatódhat, mivel továbbra sem látunk lassulást a drágulás ütemében. Így akár 4-5%-os reálbércsökkenésre is készülhetünk jövőre, ami miatt könnyen lehet, hogy a 2023-as 16%-os minimálbér, illetve 14%-os garantált bérminimum-emelés nem fogja megőrizni a legalacsonyabb bérek vásárlóértékét. 2022 magas fizetésemelésekkel indult több munkaerőpiaci területen is, azonban csak nagyon keveseknél haladta meg a bérkorrekció a 20%-ot, úgyhogy rengeteg munkavállaló bérnövekedése esett áldozatul a horrorinflációnak.

A legfontosabb kérdés az, hogy a munkaadók mekkora emelést lesznek képesek kigazdálkodni, vagy hajlandóak adni a megnövekedett költségeik mellett 2023-ban.

Mi lesz az árstopok jövője?

Az már kiderült, hogy a kormány áprilisig fenntartja az árstopokat, illetve egyelőre a lakossági energiaárak sem változnak az átlagfogyasztás felett, tehát a jelenlegi inflációcsökkentő intézkedések megmaradnak 2023-elején is.

Ettől függetlenül rendkívül aggasztó a drágulás mértéke, különösen a 40%-ot is meghaladó élelmiszerinflációé, ami 2023-ban még tovább nőhet.

Külön probléma, hogy az árstopok miatt országszerte hiány alakult ki a hatósági áras elemiszerekből. Ezt a kormány egyébként azzal igyekszik orvosolni, hogy január közepétől egy rendelet értelmében többet kell a boltok polcain tartani az árstopos termékekből, ez viszont megint tovább növelheti a kiskereskedők veszteségét a hatósági árak miatt. A hatósági áras gazdaságpolitika hatékonyságával kapcsolatban pedig nincs egyetértés a kormány és a jegybank között: Matolcsy György jegybankelnök nemrég komoly kritikával illette az ársapkákat, szerinte ugyanis nem, hogy nem csökkentik, inkább növelik az inflációt ezek az intézkedések.

Az jól látszik, hogy a kormány egyelőre nem akarja visszavezetni a piaci árat az alapvető élelmiszereknél, ez ugyanis túlságosan nagy löketet adna a már amúgy is brutális inflációnak. Ugyan az üzemanyagok esetében már meglépték az ársapka teljes visszavonását, azonban itt még várjuk az újabb inflációs adatokat azzal kapcsolatban, mekkora áremelkedést hozott ez a lépés. Lehetséges, hogy a hatósági áras élelmiszerek addig maradnak velünk, amíg az inflációs görbe biztosan el nem indul lefelé, és így nem jelent majd akkora sokkot a kivezetésük. Azt viszont egyelőre nem tudni, ez mikor történhet meg, ugyanis a 2023-as kilátások  minden tekintetben borúlátóak.

Címkék:
rezsi, benzin, rezsicsökkentés, ksh, drágulás, infláció, inflációs adat, árdrágulás, infláció mértéke, 2022, hatósági ár, árstop, benzinárstop, élelmiszer-árstop, rezsiemelés, élelmiszerhiány, alapélelmiszer,