Hatalmas biznisz a használt ruha: ahol szükség van rá, oda jut a legkevesebb

Sokan idegenkednek a használt ruha vásárlástól, mások kifejezetten szeretik ezeket az üzeleteket, amelynek számos oka lehet a spórolástól kezdve, a "vadászösztönön" át a környezettudatosságig.

- mondta el Bitay Andi, életmód blogger az atv műsorában, akinek saját bevallása szerint a ruhatárának 80 százaléka használt ruha üzletből származik. Nyugaton már régóta divat a turizás - nem csak a spórolás miatt térnek be a vásárlók ezekbe az üzeletekbe -, ez pedig itthon is egyre inkább jellemzővé válik.

A turkálók kinézete is teljesen átalakult, sokkal inkább butikok hangulatát árasztják, és már szinte mindenhol vállfákon sorakoznak a méret és szín szerint szétválogatott ruhadarabok, nem pedig ömlesztve. Füzesi Szilvia, a Cream használtruha üzlet boltvezetője elmondta, hogy éppen ezért nem is szeretik a turkáló kifejezést.

Honnan érkezik a használt ruha?

Rengeteg turkálóban ki van írva eleve, hogy angol, vagy például holland second hand üzletben járunk. A bálák nagy része nyugatról, azon belül Angliából érkezik: tavaly 394 ezer kilogram használt ruhát szállítottak külföldre. De hogyan kerül a magyar használt ruha üzletekbe?

Érdekes módon a karitatív szervezeteken keresztül jutnak el hozzánk is, és sok más országba a ruhás bálák. Tehát az angolok leadják a ruhákat karitatív célra, itt pedig értékesítik. Nade ez hogyan szolgálja a rászorulók érdekeit?

Kovács Zoltán, az EasyGet Textil ügyvezetője elmondta a műsorban, hogy akkora mennyiségű ruhával a karitatív szervezet nem tud mit kezdeni, mint amennyi leadásra kerül. A pénzre viszont szükségük van, hogy segíthessenek a rászorulókon. Ezért adják el az adományokat. Ez pedig Magyarországon hatalmas biznisz.

Nem az említett cég az egyetlen itthon, amely használt ruha eladással foglalkozik: tavaly 74 millió USD értékben importált hazánk használt ruhát, amellyel világszinten a 9. helyen áll Magyarország. Az ide érkező bálák nagyrésze nem itthon talál viszont gazdára: kb. 20 százaléka magyar a magyar kiskereskedőknél. Egy részükből, amely használhatatlan, törlőrongy lesz, más részük Nyugat-Afrikában, Ázsiában kerül értékesítésre.

Ez a körforgásos gazdaság: ahelyett, hogy kidobnánk a használt ruhaneműt, visszakerül az értékesítésbe, és újra használjuk, hasznosítjuk azt. A ruhahulladék ugyanis jelentős terhet jelent: egy héten átlagosan 11 millió ruha kerül a hulladékok közé. A Használtruha-szeptember elnevezésű kihívás is erre, és az új ruhák gyártásának környezetet terhelő hatására hívja fel a figyelmet. Célja, hogy 30 napon át egyáltalán ne vásároljunk ruhát, vagy csak second hand üzletben.