stacks of bright new shiny silver coins placed on scales. 3d render

Magyar vállalkozók tízezreit érinti a kormány legújabb terve: megint az jár jól, aki kivárt?

2024. október 16. 08:15 6 perc

Két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés - írja a Portfolio. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi bankhoz fordulnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. A készülő Demján Sándor-program részletei hamarosan kiderülnek, új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a kkv-k.

Miközben a lakossági hitelezés már dübörög, a vállalati hitelezés éppen a másik arcát mutatja. Mi sem mutatja jobban a magyar kkv-hitelezés válságát, mint hogy az utolsó „békeév”, 2019 végén még 317 ezer hitelszerződésük volt a cégeknek, a Covid idején ez 360 ezerre növekedett, mára viszont drasztikus mértékben, 210 ezerre csökkent.

Több mint 7100 milliárd forinttal tartoznak a vállalkozások a bankoknak (fióktelepekkel együtt), ez a szám immár két éve stagnálást mutat. A mikrovállalkozásoknál érhető tetten leginkább a válság: hitelállományuk két év alatt 9%-kal csökkent, a kisvállalkozásoké mindössze 5%-kal, a középvállalkozásoké szintén szerényen, 10%-kal nőtt - írja a lap.

2023 közepén tört el valami igazán: azóta több forinthitelt törlesztenek a kkv-k, mint amennyit felvesznek, tavaly év eleje óta pedig az euróhitelek dominálnak a forinthitelekkel szemben. Az euróhitelek felvétele azonban nagyon koncentrált: mindössze 14 ezer ilyen hitelszerződésük van a vállalkozásoknak, ami szintén jócskán elmarad a két évvel ezelőtti 31 ezertől.

Ugyanakkor ha az a kérdés, hogy a hitelezés akadályozza-e a hazai magánberuházások felfutását, akkor egyértelmű nem a válasz: a VOSZ és az MKIK ezzel kapcsolatos felmérése alapján maguk a vállalkozások mondták azt az utóbbi időben, hogy messze nem a pénzhiány az első számú ok, hanem a vállalkozások által érzékelt gyenge piaci kereslet, alacsony vásárlóerő.

Hogy alkalmazkodtak a kkv-k az őket 2022 óta sújtó magas kamatkörnyezethez?

  • beruházásaik elhalasztásával (de mint láttuk, messze nem a kamat az első számú oka a halogatásnak),
  • a nagyobb, export árbevétellel rendelkező cégek az euróhitelek igénybe vételével,
  • a még nagyobbak (főleg multi cégek) az olcsóbb anyavállalati vagy külföldi banki devizafinanszírozás igénybevételével (Kementzey Ferenc, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese beszélt ennek kapcsán a magyar bankok versenyhátrányáról, mondván, természetes, ha egy német vagy osztrák tulajdonú cég ilyen döntést hoz),
  • belső források (likviditás) felhasználásával, hiszen sok cégnél még "kitartanak" a régi hitelprogramok,
  • akik tudtak és szükségük volt rá, tulajdonosi tőke bevonásával,
  • a megmaradt állami kamattámogatott hitelprogramok igénybevételével.

Támogatott programok

A forinthitelezést megszakítás nélkül támogatta a kormány az elmúlt években, ez elsősorban a piaci hitelezés kompenzálására volt elég. A piac egészét tekintve stagnáló kkv-hitelezés jelenlegi első számú motorja a fix 5%-os hitelkamattal elérhető a Széchenyi Kártya Program, amely a kkv-hitelállomány több mint felét adja ma már. Ugyanakkor a két évvel ezelőttihez képest ezen belül is jelentősen visszaesett a beruházásfinanszírozás aránya.

Az MNB Hitelezési folyamatok kiadványa alapján a támogatott hitelek aránya a folyósításban nagy volatilitást mutat, tavaly 47% volt az arányuk, de voltak olyan negyedévek, amikor a 60%-ot is jócskán meghaladták. (A Széchenyi Kártyán túli másik két nagy vállalati hitelprogram, a jegybank Növekedési Hitelprogramja 2021-ben, az EXIM 1200 milliárdos Baross Gábor hitelprogramja pedig idén év elején kifutott, utóbbiban a kkv-források aránya 48% volt).

Stratégiai Széchenyi Kártya

A Széchenyi Kártya Program nem pusztán a kkv-k egyik terméke, hanem egy pénzügy- és gazdaságstratégiai program, amely 4000 milliárd forint feletti kintlévő állománya alapján az éves GDP több mint 5%-át teszi ki – hangsúlyozta a Portfolio-nak Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója. Hozzátette: a vele negyed évszázadig együtt dolgozó Demján Sándorról elnevezett program, amelynek elindítását Orbán Viktor pénteken már megelőlegezte, azt mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika „arccal a kkv-k” felé fordult. Ezt szerinte az év elején felülvizsgált hétpontos KKV-stratégia és az önálló kkv-államtitkárság felállítása is bizonyítja. A kkv-szektor „nem darab vagy szám”, hanem családok és személyek élete, a várható intézkedések tehát a lakosság életét is alapjaiban fogják meghatározni – mondta.

2024 április vége óta fut uniós forrásból az MFB 155 milliárd forintos keretösszegű KKV Technológia Plusz programja is, amelynek „tűzereje” azonban nehezen összevethető a jóval nagyobb volument megmozgató  többi hitelprograméval. E beruházási célú hitelprogram egyelőre szerény eredményeket mutat fel: Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Portfolio kérdésére nemrég elárulta: szeptember végéig 13 milliárd forintot helyzetek az alapos előkészítést igénylő beruházásokhoz ebből a programból. Ekkor jelentették be egyébként a program kiterjesztését is: fővárosi projektek megvalósítása céljára egy új, 73 milliárdos keret megnyitása révén október 28-ától lehet pályázni az 5-50 milliós hitelösszegre, egy lezárt üzleti év szükséges hozzá, és akár ingatlanfejlesztésre, e-autó vásárlására is felhasználható lesz.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Életet adó kezességvállalás

A kkv-hitelezést támogatja az állami és uniós garanciavállalás is, amellyel kapcsolatban friss hír, hogy 2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az InvestEU program keretében frissen elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető.

A (kezességvállalás által egyébként mérsékelt) hitelezési kockázatok mellett a hazai vállalkozások krónikus tőkehiányát említik sokana  finanszírozási nehézségek fő okai között. Szeptember elején egy új, mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkeprogramot jelentett be Nemzeti Tőkeholding (NTH) a hazai vállalatok kifektetéseinek, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásainak, illetve cégalapításainak és -felvásárlásainak elősegítésére. Szeptember közepén pedig azt közölték, hogy az Európai Beruházási Alap és a Nemzeti Tőkeholding új, 40 millió euró keretösszegű tőkebefektetési alapot hoz létre a hazai és Közép- és Kelet-Európa régió társadalmi és környezeti hasznosságú vállalkozásainak fejlesztésére. A Baross Gábor Tőkeprogram harmadik pillérének keretében elinduló, Impact Ventures III. nevet viselő tőkealap olyan korai szakaszban lévő, innovatív kkv-knak, startupoknak nyújt finanszírozást, amelyek pozitív társadalmi, környezeti hatás elérését célozzák többek között az egészségügy, az oktatás, az energetika és a fenntarthatóság területein.

Mi várható?

Számos új programmal és hitellehetőséggel készül a kormány a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében – közölte a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A bankokat arra kérték a frissen megalakult KKV Hitelezési Kerekasztal első ülésén, hogy vizsgálják meg, az immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként hogyan tudnák jobban elfogadni.

Ami a konkrét programokat illeti, a kormány célja jövőre a 3 és 6 százalék közötti GDP-növekedés elérésének elősegítsége, ehhez elengedhetetlen a vállalkozások több mint 90%-át kitevő, a foglalkoztatottak 72%-át alkalmazó kkv-szektor kiemelt támogatása. A kis és középvállalkozásokat támogató, jórészt a közeljövőben esedékes lépések között említette nemrég Lóga Máté államtitkár az alábbiakat:  

a Széchenyi Kártya Program fenntartása, finomhangolása és kedvezőbbé tétele (a KAVOSZ már fél éve javaslatot tett az 5%-os kamat 3,5%-ra csökkentésére), 

  • a kkv-k beruházását és versenyképességét támogató tőkeprogram indítása, 
  • a kkv-k exportját élékítő új hitelprogram indítása, 
  • a kkv-k kifektetéseit támogató hitel- és tőkeprogram indítása, 
  • a kkv-k beruházásait célzottan támogató program indítása, 
  • a kkv-k digitalizációs csomagja, 
  • vállalkozásfejlesztési uniós programok, 
  • vállalati elektromosautó-támogatási program.

A kkv-hitelpiacot nagy valószínűséggel mindegyik kormányzati intézkedés érinteni fogja, közvetlenül az első négy. Fontos lenne e programok mielőbbi bejelentése, hogy a programok miatti kivárás nyomán elhalasztott finanszírozási keresletüket is mielőbb kielégíthessék a vállalkozások - írta a Portfolio.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 20. péntek
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?