21 °C Budapest

Kockázati tőke KKV-k számára - kell egy jó üzleti terv

Pénzcentrum
2005. október 3. 12:30

Előfordulhat, hogy van egy jó ötletünk, de még annyi pénzzel sem rendelkezünk, hogy a vállalkozást elindítsuk. Tőkeszerzés szempontjából hasonló a helyzet, amikor elindult valami, de hogy valóban legyen megtérülés is, ahhoz jelentős tőkére van még szükség. Ebben az esetben felmerülhet a kockázati tőkebefektető keresése.

Elméletben a vállalkozások méretüktől függetlenül hasonló tőkeoptimalizációs döntésekkel szembesülnek, ugyanakkor a gyakorlatban tudhatjuk, hogy más egy mikrovállalatnak bankhitelhez jutni, és más pl. a Molnak. A legutóbbi felmérések is azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor egyik legnagyobb problémája a forráshiány. Sokan panaszkodnak, hogy a rövid működési idő, az esetlegesen negatív saját tőke, a vállalkozás jellegének kockázatossága miatt nem jutnak, vagy csak túl drágán jutnak hitelhez. A fejlesztésekre a belső forrásokból, a működési eredményből a vállalkozás kezdeti szakaszában nem futja, emiatt a vállalkozás hosszú távon nem képes majd versenyképessé válni, nagy valószínűséggel kiszorul a piacról. Ahhoz, hogy egy vállalkozás egy komoly multi beszállítójává tudjon válni és az tudjon maradni, jellemzően igen tőkeigényes beruházásokra, folyamatos fejlesztésre van szükség.
Mi is az a kockázati tőke?
A kockázati tőke a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik az üzleti kockázatban, a vállalkozás nyereségében, illetve az esetleges veszteségben a befektetett tőke erejéig. Azonban a finanszírozás ezen módja sem tekinthető "csodaszernek", amely a tőkehiánnyal küzdő kis- és közepes méretű vállalkozások minden gondját képes lenne orvosolni.
A kockázati tőkebefektetés részvételi tőkebefektetést jelent, és a finanszírozó szerepe általában nem merül ki a tőke biztosításában, hanem jellemzően részt vállal a vállalkozás irányításában is. A kockázati tőkebefektetés időtávja általában 3-7 év, a befektetés célpontjai a tőzsdén még nem jegyzett vállalkozások. A kockázati tőkebefektető nem az osztalékhozam maximalizálásában érdekelt, hanem a vállalat minél gyorsabb fejlődésében és értéknövekedésében. A kockázati tőketársaságok jellemzően a vállalati életciklus viszonylag korai szakaszában szállnak be, amikor az osztalékon keresztüli tőkekivonás még nem jellemző, a megtermelt eredményt többnyire visszaforgatják a fejlesztésbe, a terjeszkedésbe stb.
A kockázati tőke a vállalatot nem tőkekivonás útján hagyja el, hanem a tőkerész eladásával. Az eladásnak több útja is van, kezdve az életképtelen vállalkozás eszközeinek értékesítésétől a jól menő vállalat tőzsdei eladásáig.
A kockázati tőkenyújtás keretében kapott forrást nem kell úgy visszafizetni, mint egy hitelt, sőt kamatot sem kell fizetni érte. Ha a vállalkozás nem hozza meg a várt eredményt, akkor azt ebből eredően nem terheli visszafizetési kötelezettség. Olyan vállalkozás is hozzájuthat ily módon forráshoz, amely fennakadna a hitelintézetek rostáján, mert nem rendelkezik a hitelképességhez elegendő vagyoni fedezettel, sem pedig megfelelő személyi biztosítékkal (kezes). A kockázati tőkejuttatás keretében szerzett forrás nem növeli a vállalat kötelezettségeit - annál inkább a saját tőkéjét - ezáltal javul a vállalat hitelképessége.
Az angol terminológiában private equity-nek nevezett kockázati tőkén belül kisebb csoportot jelent a klasszikus kockázati tőke (venture capital). A klasszikus kockázati tőke alapvetően a vállalkozások korai szakaszában fektet be, míg az érettebb szakaszban levő társaságokba való befektetést fejlesztői tőkének (development capital) nevezik.
Egy kis történelem
Magyarországon a kockázati tőke-ágazat kialakításának gondolata 1988-ban született. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdte meg a kutatásokat a tárgykörben, majd 1996-ban a kormány felkérésére elvállalta a kockázati tőke-társaságok szabályozására vonatkozó törvénykoncepció kidolgozását. A törvényjavaslatot 1998. március 18.-án fogadta el az Országgyűlés és a törvény április 1-én lépett életbe. A magyar kockázati tőke piac azonban nem a törvény égisze alatt működik, vagyis a kockázati tőkebefektetéseket végző vállalkozások nem a törvény által definiált kockázati tőketársaságként tevékenykednek. Ennek oka, hogy a törvény túl sok korlátot állít a lehetséges befektetések elé.
Magyarországon a rendszerváltozást követően jelentek meg a jellemzően külföldi tőkét mozgató kockázati tőke befektetők. Az elmúlt több mint egy évtizedben 1 milliárd dollárt meghaladó értékű kockázati tőke áramlott a magyar vállalkozásokba.
A kockázati tőke piac szereplői 1991-ben alapították meg a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületet (MKME), amelynek az elmúlt évek rohamos bővülése következtében jelenleg 67 tagja van. Az Egyesület által képviselt szereplők kezében mintegy 3-4 milliárd eurónyi tőke összpontosul.
Az állam szerepe
Az állam többfajta tőkeprogramon keresztül segíti a kis és-középvállalkozások fejlődését. Ezek a programok a következők:
Informatikai Kockázati Tőkealap
A program célja az informatikában, a távközlésben, illetve a kapcsolódó iparágakban működő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának javítása. Az alap preferálja azokat a befektetéseket, amelyek foglalkoztatási lehetőséget teremtenek, magasabb technológiai szint és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják, vagy további exportlehetőséget teremtenek.
Olyan kis- és középvállalkozások vehetnek részt a programban, amelyek életképes ötlettel, és hitelképes cégháttérrel rendelkeznek, illetve részvénytársaságként, vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek. Zárt végű befektetés esetén rendelkeznek a megfelelő biztosíték rendszerrel a kivásárláshoz, míg nyílt végű befektetésnél egy másik kockázati tőke társaság szükséges a kockázat megosztásához. A Tőkealap egyaránt finanszíroz korai és expanziós fejlődési szakaszban lévő vállalkozásokat.
Egy vállalkozásba befektethető összeg 50-450 millió forint között mozoghat, és a befektetés időtartama 3-tól 7 évig terjed. A saját tőke mérete nincs előre meghatározva, azonban a tőkebefektetés mértéke 25-49% közötti lehet, de minden esetben szükséges a legalább 25 %+1 szavazat biztosítása. Átmenetileg elképzelhető azonban, hogy többségi vagy meghatározó tulajdonrészt szerez a Tőkealap a vállalkozásban. A befektetés technikája: új, közös társaság alapítása, vagy a meglévő társaságban tőkeemelés. Az informatikai kockázati tőkealap részt vállal a társaság döntéshozó szervezeteiben (taggyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság).
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP Rt.) tőkebefektetési programja
A KvfP Rt. alapításának és működésének célja az eredményesen működő és fejlődésre képes kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítása tőkebefektetéssel. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. által nyújtott tőkeinjekció révén a vállalkozások piaci potenciálja, megítélése és hitelképessége jelentősen javul, képesek lehetnek a fejlődéshez szükséges forrásokat a kapott tőkén felül bankhitellel is kiegészíteni.
A programban részt vehetnek minden olyan kis- és középvállalkozások, amelyek termelő berendezések vásárlásához, vagy piaci részesedésük növeléséhez, hatékonyságuk javítására szolgáló irányuló egyéb eszközök beszerzéséhez külső forrásokra van szükségük, tőkestruktúrájuk azonban a tiszta banki finanszírozást általában nem teszi lehetővé. Korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság formájában működik. Legalább két teljes lezárt üzleti évvel, megfelelő piaci pozícióval, eredményes gazdálkodási múlttal és további fejlődési potenciállal rendelkezik. Ugyanakkor egy üzletileg alaposan átgondolt induló vállalkozás is lehet befektetési céltársaság.
A befektetés időtartama jellemzően 3-5 év. A kivásárlásra sor kerülhet az időszak alatt lényegében bármikor, ha a vállalkozás annyira megerősödik, hogy a tulajdonos ezt meg tudja tenni. A kivásárlás módját, feltételrendszerét a befektetéskor felek előre rögzítik.
Az a vállalkozás amely részt kíván venni a programban annak az eredménytartalék + tőketartalék + jegyzett tőke összegének meg kell haladnia a kért tőkeemelés mértékét, ennek hiányában tulajdonosi tőkepótlásra van szükség külső forrásból (készpénzes tőkeemelés)
A KvfP Rt. által kínált egyszerűsített termék (10-20 mFt-ig terjedő, egyszerűsített eljárású tőkebefektetés) esetében minimum 20%-os saját erő (készpénz-állomány) felmutatása szükséges. A befektetés minden esetben közvetlenül, tőkeemelés útján történik. A befektetett tőke ellenében a KvfP Rt. a vállalkozásban tulajdonhányadot szerez, melynek mértéke nem haladhatja meg a 49%-ot. A tőkebefektetésre vonatkozó döntést követően a tőkeemelést kérő cég és a KvfP Rt. között egy Együttműködési szerződés (szindikátusi szerződés) kerül megkötésre. Ez tartalmazza a rendszeres információszolgáltatás módját és egyéb, a befektető érdekei védelmében, vagy az üzleti tervtől lényegesen eltérő működés esetén teendő intézkedéseket.
A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. normál esetben az általa részben tulajdonolt KKV-k irányításában alapvetően nem vesz részt. A KvfP Rt. a társaság működését, üzleti eredménye alakulását azonban folyamatosan figyelemmel kíséri. Ez utóbbi formája a rendszeres adatszolgáltatás, személyes kapcsolattartás.
A Corvinus Rt. tőkebefektetési programja
A Corvinus Rt. tőkebefektetésének a célja elősegíteni a magyarországi vállalkozások határon túli terjeszkedését, beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A Társaság a külföldi cégbe történő befektetését mindig magyarországi szakmai befektető partner mellett, társbefektetőként valósítja meg. A céltársaságban kizárólag kisebbségi részesedést szerez. A társbefektetési forma egyben azt is jelenti, hogy a Társaság, mint pénzügyi befektető a cégek szakmai irányításában nem vállal szerepet, ezt átengedi a szakmai befektetőtársnak. A vállalkozás üzletmenetét ugyanakkor rendszeres monitoring alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kíséri.
A Corvinus Rt. befektetési partnerei azok a Magyarországon bejegyzett, fejlődőképes kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalkozások, amelyek stratégiájukban a határon túli terjeszkedés lehetőségét fogalmazták meg, már rendelkeznek konkrét befektetési céllal, és a beruházás megvalósításához társbefektető bevonását igénylik. A partnervállalkozásnak sikeres szakmai múlttal és a céltársaságra vonatkozó megalapozott üzleti tervvel kell rendelkeznie. A Corvinus Rt. számára bármely ország elfogadható, ahol befektetési partnerei beruházásaikat meg kívánják valósítani, ezen belül különleges figyelmet élveznek azon közép-kelet-európai államok, ahol jelentős számú magyar kisebbség él.
A Társaság befektetési politikája alapján kész megfontolni befektetési lehetőséget bármely ágazatban, kivéve a külkereskedelemben tiltott, vagy engedély-köteles termékek és szolgáltatások gyártását, kereskedelmét.
Az egy-egy vállalkozásban megvalósítható legkisebb befektetés nagysága 20 millió forint, az egyedi befektetés legnagyobb összege milliárdos nagyságrendű is lehet. A Társaság - pénzügyi befektetőként - legalább 10%-, legfeljebb 49% arányú tulajdonrészt vásárol. A céltársaságban a menedzsment jogok mindenkor a szakmai befektetőtárs kezében maradnak, azoknak a kisebbségi jogoknak kikötése mellett, amelyek biztosítják, hogy a Corvinus Rt-nek a cég működésére megfelelő befolyása legyen. A Corvinus Rt. célja ugyanakkor, hogy az adott vállalkozásban a hazai befektető partnerével együtt mindenkor többségi pozíciót érjen el.
A Corvinus Rt. tőkebefektetése a céltársaság fejlesztéséhez nyújt forrást, az általa finanszírozott beruházásnak minimum középtávon meg kell térülnie. A Társaságnak nem célja, hogy határozatlan ideig tulajdonostárs maradjon, így befektetéseinek időhorizontja jellemzően 3 és 10 év között változik.
A Beszállítói Befektető Rt. tőkebefektető tevékenysége
A társaság célja egyfelől a beszállító, vagy beszállítóvá váló hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdítása, másfelől innovatív (inkubációs) projektcégekbe történő tőkebefektetés. Minden egyes esetben jelentőséggel bír a munkahelyteremtés (munkahelyek megőrzése), a magasabb hozzáadott érték létrehozása, az önálló fejlesztési tevékenység léte, a minőségügyi jellemzők fejlesztése és a környezetbarát tevékenység végzése.
A programban részt vehet minden olyan Korlátolt Felelősségű Társaság, vagy Részvénytársaság, alamely pontosan leírható fejlesztési projekt megvalósításához kívánja igénybe venni a tőkebefektetést. Kiemelt ágazati célcsoportok: feldolgozóipar, gazdasági szolgáltatások, környezetvédelmi és logisztikai ipar.
A befektetés nagysága legalább 20 millió Ft, de legfeljebb 250 millió forint (preferált: 50-100 mFt közötti ügyletek), jellemzően 3-5 éves futamidővel. A kivásárló fél jellemzően a társtulajdonos(ok), a célvállalat, külső szakmai befektető, vagy azok valamely kombinációja. A tranzakció végrehajtásakor a későbbi kivásárló személye rögzítésre kerül.
A társaság a célvállalat vonatkozásában mind annak saját tőkéjét, mind jegyzett tőkéjét tekintve kisebbségi (50%-ot el nem érő) tőkerész megszerzésére törekszik. Előnyben részesülhetnek azon cégek, ahol a saját tőke növekedése a tranzakciót megelőzően, több évre visszamenőleg folyamatos, illetve a saját tőke jelentősen meghaladja a jegyzett tőkét. A társaság előnyben részesíti azon tranzakciókat, ahol a fejlesztési projekt finanszírozásában az általa biztosított tőke kisebb arányt képvisel, s a tőke saját erővel, hitellel és - lehetőség szerint - támogatási forrással is kiegészül.

A tőkebefektetés minden esetben zárt, előre rögzített kivásárlási feltételekkel, hozammal és az üzleti partnertől elvárt garanciális követelmények rögzítésével. Ez utóbbiak legtöbbször a társtulajdonos(ok) személyéhez kötődő külső garanciák. A társaság pénzügyi befektető, amely a célvállalat szakmai irányításában nem vesz részt. A tőkebefektetés végrehajtásakor a célvállalat társasági dokumentumaiban és a tulajdonosok között kötendő szindikátusi megállapodásban kerülnek rögzítésre a befektető döntési, ellenőrzési jogosítványai. A társaság ellenőrző tevékenységének két fő területe: a felügyelő bizottság és a célvállalat adatszolgáltatására épülő negyedéves monitoring.

További információk a www.lendulet.hu hírportálon találhatók

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum Retail Day 2024
Magyarország legfontosabb kiskereskedelmi rendezvénye - Inspiráló előadók, izgalmas előadások, gyakorlati tudás.
Most nem