Súlyos dolog derült ki a menhelyi kutyákról: erről minden gazdinak tudnia kell

Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai 2021-ben országos reprezentatív felmérést készítettek „Magyarországi kutyatartási szokások a COVID-19-világjárványban” címmel. A felmérés szerint Magyarországon közel másfél millió, regisztrált a gazdájával együtt élő kutya él, az utcán és menhelyeken lévőkkel együtt az összelétszám 2-3 millió közé esik. Az emberek 36%-a lakik olyan háztartásban, amelyben legalább egy kutya is él, a kétkutyás háztartások száma 12,7%, a három kutyás 3,4%, annál több 1%. Vagyis a hazai háztartások felében legalább egy négylábú családtag is megtalálható. Ezzel a hatodik helyet foglaljuk el Európában.

A kutyatartók közül kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3%), a falvak lakói (39,3%), ezt követik a megyeszékhelyeknél kisebb városok (35,2%) lakosai. A legtöbben Pest megyében (14,3%) és Budapesten (11,1%) élnek. Kelet-Magyarországon több a gazda, mint Nyugat-Magyarországon.

A gazdák nagy része nem tervezetten jutott állatához, 21,7%-uk ismerőstől fogadta be, 22% ajándékba kapta, 7,5% az utcáról fogadta be, 2% pedig örökölte. Iskolába mindössze 8,6%, egyéni kutyakiképzőhöz 2,9% viszi a kutyáját.

A Vigyél haza! Illatos úti, árva és sérült kutyákért Alapítvány 14 éve működik. Óvári András, az alapító szerint legfontosabb feladatuk a sérült, elgázolt, a telepen nem gyógyítható kutyák gondozásba vétele. Kiemelten foglalkoznak az idős, vagy már több éve a telepen élő, elgázolt, problémás kutyákkal, akik a szokásosnál több törődést, szakmai segítséget igényelnek. Ez sokszor hosszú hónapokig tartó rehabilitációt, fizikai és lelki gyógyulást jelent.

Óvári András elmondása szerint hazánkban évtizedes probléma a kutyák túlszaporodása, sajnos sokan még ingyen sem veszik igénybe az ivartalanítást. Ma is él az a régi tévhit, hogy jót tesz a kutyának, ha legalább egyszer szül. Az alapítványnál közel 10 éve elkezdték az örökbeadandó állatok ivartalanítását, amit 7 hónapos kor után végeznek el.

A hazai „kutyavilágban” alapkérdés, hogy családtagnak, vagy haszonállatnak tekintik őket és – a közhiedelemmel ellentétben – ez nem feltétlenül falu-város kérdés. Szinte minden menhelyen sok az idős kutya, viszont az örökbefogadók 90%-a fiatal kutyát akar magához venni. Érdekes módon a fiatalok nyitottabbak az idős kutyák örökbefogadására.

Az örökbefogadás sokkal bonyolultabb, átgondolt tervezést igénylő „projekt”, mint azt a legtöbben gondolják. Az alapítványnál minden potenciális gazdát felvilágosítanak, hogy hosszú távon - nem ritkán 10-15 évben - kell gondolkodni.

Nem jó ötlet például, ha meglepetésként kapja a gyerek. Ez ugyanis olyan, mintha kapna egy tárgyajándékot. A kutya pedig társ és nem tárgy. Szintén kevesen számolnak vele, hogy a felelős állattartás nem olcsó dolog, a táplálék, az oltások, gyógyszerek, kutyaiskola, sokszor komoly összegekbe kerül. Figyelni kell rá, hogy a leendő gazda kutyabarát életmódon éljen. Sokan egy költözés, gyerekszületés, vagy a rokonok a gazda halála miatt automatikusan leadják a kutyát.

Az elmúlt 15 évben közel 1500 kutyát adtak örökbe, amelyek nagy része jó gazdához került, nem hozták vissza. Az örökbefogadás menete a következő: a potenciális gazdának egy kérdőívet kell kitöltenie, amiből kiderül, hogy mennyire alkalmas az életvitele az adott kutyához. Az előszűrés után meglátogatja a kutyát, sétálnak, ismerkednek. Ha az ismerkedés kölcsönösen sikeres, az alapítvány önkéntesei „házhoz viszik” a kutyát, hogy a helyszínen is meggyőződhessenek a körülményekről.

Az alapítvány ideiglenes befogadókkal is kapcsolatban áll. Ők azok, akik értenek a kutyához, vállalják, hogy mint családtagok gondozzák a végleges gazda megtalálásáig. Minden egyes kutyát oltva, féregtelenítve, mikrocsippel ellátva helyeznek el a befogadóknál. Az adott időtartam alatt a teljes költséget az alapítvány állja, a tápláléktól az orvosig, a gyógyszerektől a tanácsadásig.

Az éves átlagosan költségvetésük 30-40 millió forint, mely kb fele-fele arányban az 1%-os felajánlásokból és a vállalkozásaikból jön össze. 2022-ben egy nagybank támogatásával hűtött-fűtött konténereket alakítanak ki a gyógyuló, vagy idős kutyáknak.

Jól gondoljuk át!

Dr Pallós László, a NÉBIH osztályvezetője, országos állatvédelmi főfelügyelő elmondása szerint nagyon sok kedvtelésből tarott állat van Magyarországon. Ez örvendetes dolog, mert erősíti az emberek - főleg a városban élők – természethez való kapcsolódását. Ugyanakkor nagyon fontos a felelősség kérdése: végig kell gondolni, mik az adott állat tartási igényei, és ezt az életkörülményeink és életritmusunk mellett tudjuk-e biztosítani számára élete végéig.

Egy kutyának nem nagy boldogság, ha a család kora reggel elmegy és késő este ér haza, vagy ha tartósan ki van kötve a kert végében (ez utóbbit egyébként már jogszabály tiltja).

Egy velünk együtt élő állatért élete végéig felelősséget kell vállalnunk. Ezért sem jó a meggondolatlan magunkhoz vétel. A Covid alatt például sokan otthon ültek és „eszükbe jutott”, hogy milyen jó lenne egy kutyával sétálni, ezért örökbefogadtak. Félő, hogy most, a járványügyi helyzet normalizálódásával ezen állatok egy része visszakerül a menhelyekre. Szintén fontos szempont a szűkebb lakóközösségünk: milyen fajtájú, habitusú kutya milyen háztartásba illik. Egy puli például nem feltétlenül való egy társasházi lakásba.

Ha minden körülményt átgondolva meghoztuk azt a felelős döntést, hogy kutyát veszünk magunkhoz, a következő lépés a kiválasztás. Fogadhatunk örökbe kutyát menhelyről vagy gyepmesteri telepről, de vásárolhatunk is kölyköt tenyésztőtől. Soha ne válasszunk kizárólag költségalapon, mert e téren is igaz a mondás, hogy olcsó húsnak híg a leve.

Sok szaporító minél kisebb befektetéssel szeretne hasznot húzni a kölykökből. Fontos szempont (ami természetesen megjelenik az árban), hogy a kölyköket milyen körülmények között tartották, mivel etették, hogy szocializálták, rendszeres állatorvosi felügyelet alatt álltak-e. Ne felejtsük el, hogy még egy relatíve magas vételár is csak töredéke a közös élet alatt felmerülő számtalan költségnek.

Egyre többen érzik a felelősséget

Örvendetes fejlemény, hogy egyre többen szeretnének felelős gazdikká válni, és jelentkeznek a Nébih által összeállított „Gazdijogsi” online tanfolyamra Ez egy olyan komplex, ingyenesen elsajátítható tananyag, amely felöleli a felelős kutyatartás teljes spektrumát az állat kiválasztásától kezdve az anatómiai és egészségügyi ismereteken át a táplálásig, de nem maradnak ki a neveléssel, viselkedési problémákkal kapcsolatos információk, valamint a kutyatartással kapcsolatos jogi ismeretek sem.

A „Harmóniában együtt” kiadvány pedig a kisgyerekeknek szól, amelyből az óvodás/kisiskolás korosztály szülői vagy pedagógusi segítséggel olyan információkhoz jut a kutyákkal és azok viselkedésével kapcsolatban, amelyek ismerete segít megelőzni a gyermekeket ért kutyaharapásokat.

Még mindig rengeteg a kóbor kutya

Magyarországon még mindig magas a kórbor kutyák száma, bár a trend bíztató. 2013. január 1-től kötelező valamennyi kutya mikrochippel történő egyedi jelölése és nyilvántartásba vétele. Ezt megelőzően éves szinten kb. 30 ezer kutya került ebrendészeti telepre, ma ez a szám 20 ezer alatt van. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni az ivartalanítás fontosságát: aki nem akar utódot, az ivartalanítsa kedvencét. Erre állami program is indult. Azonban e téren még sok a tennivaló, az eb adatbázis alapána kutyák kb 15%-a ivartalanított.

Divatos téma az ebek veszélyessége. A korábbi szabályozás alapjána pitbullt és annak keverékeit jogilag veszélyesnek minősítették, nyilvántartásba vették és szigorú tartási körülményeket állapítottak meg számukra. Ezzel a jogalkotó kijelölt egy fajtát, ami ráadásul megfelelő környezetben tartva nem is jelent nagyobb veszélyt más fajtáknál.

A gyakorlatban sem működött ez a szabályozás hirtelen minden pitbull staffordshire terrierré „vált”. 2012 óta az a veszélyes kutya - fajtától függetlenül - amit az állatvédelmi hatóság viselkedése alapján veszélyesnek minősít. A gyakorlatban ez a járási főállatorvos feladata. Így akár egy spániel is lehet veszélyes eb, ha olyan a viselkedése

- mondta az országos állatvédelmi főfelügyelő.

A közösségi oldalakon népszerű baba-kutya együttlétek kapcsán a doktor úr felhívja a figyelmet néhány alapvető szabály betartására. Soha ne hagyjuk őket felügyelet nélkül. Bár az esetek jelentős részében a család kutyája tiszteletben tartja és akár védelmezi is a gyermeket, de előfordulhat, hogy az állat félreérti a kisgyerek hirtelen mozdulatát, vagy egy nagyobb testű eb véletlenül fellökheti a babát. Egyes belső élősködők is veszélyt jelenthetnek, ha nem rendszeres a féreghajtás. A kutyával való foglalkozás után pedig tartsuk be az alapvető higiéniai szabályokat - tette hozzá.

Mint kiderült, Magyarország 5 legnépszerűbb kutyafajtája: a francia buldog (130 ezer van itthon), a német juhász 125 ezer, a puli 100 ezer, a yorkshire terrier 90 ezer és a 85 ezres tacskócsapat.