Lecsökkent az érdeklődés az otthon-felújítási program iránt: a lakosság már reálisabb

A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A jelen megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A januárban életbe lépett és jelenleg is érvényes szabályozás szerint 2022 decemberéig igénybe vehető Otthon-felújítási programot széles körű érdeklődés fogadta. A döntéshozók a támogatás felvételének konkrét szabályait, pontos feltételeit több menetben is „finomhangolták”, ennek során a hazánkban létező, valós családi élethelyzeteket is jobban figyelembe vették. A program népszerűsítése jelentős publicitást kapott.

Mindennek nyomán feltételezhető, hogy a lakosságnak a program iránt érdeklődést mutató köre az év elejéhez képest tájékozottabbá vált, a meglévő valós lehetőségeket jobban képes felmérni. A 2021. májusában végzett felmérés eredménye szerint a válaszadó háztartások mintegy 3 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni. További 8százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást. (A tapasztalatok szerint ez utóbbi egyfajta érdeklődést, az adott lehetőségek fontolgatását jelenti.) Ugyanakkor a megkérdezettek 13 százaléka nem zárta ki teljesen, hogy a futamidő alatt valamikor folyamodjon a támogatásért. Ha ezeket az arányokat a teljes sokaságra vetítjük, akkor a biztos szándékú kör 120, a valószínű szándékú kör mintegy 320 ezer családot jelent. Összesen tehát a következő csaknem két évben az Otthon-felújítási program mintegy 440 ezer családot érinthet. A januári felmérés során a biztos szándékú kör 7, a valószínű szándékú kör még 17 százalékot tett ki.

E jelentős csökkenés hátterében részben a már említett reálisabb értékelések állhatnak.

Emellett az is igaz, hogy jónéhány család már elindította a támogatás igénylésének folyamatát, illetve be is fejezte azt – ők vélhetően már nem szerepelnek az igénylést tervezők körében. Harmadrészt, a korábban vártnál erőteljesebb lefutású harmadik járványhullám sokakat késztetett korábbi terveik átgondolásra és felülvizsgálatra. Ebben szerepet játszhatott a gyorsan emelkedő építőanyag- és kivitelezési árakkal történő szembesülés is.

Az állami támogatás lehetősége leginkább a fiatalabb korosztályok körében váltott ki jelentős érdeklődést. A 18-29 év közötti háztartásfővel rendelkező családok közül biztosan csaknem 6, valószínűleg további 11százalékkészül a programban való részvételre, a 30-39 évesek között ugyanez a két arány 5 és 9 százalék. A 40-49 év közöttiek tervei lényegében megfelelnek a mintaátlagnak. Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. A januári felmérés során még a 40-49 éves középgeneráció bizonyult a legaktívabb tervezőnek, az ő körükben következett be a legnagyobb visszalépés. Az ennél fiatalabbak kevésbé tántorodtak el korábbi terveiktől.

Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű - ezek 4 százaléka biztos, 9 százaléka valószínű résztvevőnek mondta magát. Nem sokkal maradnak el ettől a panellakások lakóinak tervei sem, itt 2,5 százalék a biztos és 10 százalék a valószínű résztvevők aránya. A tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez a két arány alig 2 és 6 százalék.

Az Otthon-felújítási programban való várható részvétel tekintetében érvényesül a települési lejtő: míg a fővárosban és a nagyvárosokban relatíve kevesen érdeklődnek a lehetőség iránt (a biztosan és valószínűleg érintettek aránya 2 illetve 5 százalék körüli), addig a kisvárosokban és a községekben jóval nagyobb az érdeklődés (ez utóbbi körben a biztos részvételre számítók aránya 5, a valószínűleg résztvevőké csaknem 10%). A kisebb településeken élők felújítási lehetőségeit a falusi csok is segítheti. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás a közép- és nyugat-dunántúliban várható.