Ingatlanadó: kell ez nekünk?

Nyilvánvaló azonban, hogy egy újabb adó pontosan ellenkező hatást is eredményezhet. Tisztán kéne látni, hogy a kormány milyen módon kívánja majd bevezetni ezt az új adót. Az elv egyszerű, de az alkalmazása összetettebb és nincs bevezetési átgondolt terv. Kikre terjed ki pontosan az adózási kötelezettség (korházak, iskolák, egyetemek, múzeumok is az adóztatott ingatlanok körébe tartoznak majd)? Rendelkezésre áll az összes adóköteles ingatlan értékbecsléséhez szükséges kapacitás az országban? Milyen jogorvoslati lehetőség állna rendelkezésére azoknak az adófizetőknek, akik nem értenek egyet ingatlanjuk értékbecslésével? Mi történik azokkal a kisnyugdíjasokkal, akik nagy értékű ingatlant birtokolnak?

Couture az ingatlanadó kanadai alkalmazása kapcsán rámutatott, hogy ott ez egy olyan helyi adónemként működik, amit a helyi közszolgáltatások finanszírozására fordítanak. Ily módon az adófizetők jobban ellenőrizhetik, mire használták fel. Ez a rendszer ott jól működik és az adó mértéke sem változik, ugyanis a városok versengenek egymással e téren.

Ez az adó hatással van, és lehet majdan Magyarországon is az irodabérleti piacra: az "A" kategóriájú irodaépületek tulajdonosai ugyanis igyekeznek a bérlőkre terhelni a plusz adóterhet. A Colliers szakértője egy nemrég értékesített "A" kategórás épület példáján keresztül rámutatott arra, hogy 1%-os ingatlanadó esetén a bérlők által fizetett szolgáltatási költségek négyzetméterenként akár 1,43 Euróval növekednének meg havonta.

Hosszú távon ennek az adónak van egy érdekes hatása, mondhatni előnye, amennyiben a piac meghatározó szereplői az ingatlanok értékének növelésére törekszenek. Az ingatlanfejlesztők és a befektetők tarsolyában ez egy fontos érv lehet, mivel számszerűsíthetik a megvalósított projektek hatását a helyi kormányzatok bevételeinél. Ha úgyis adózni kell, legalább "hatékonyan" adóznak.