Menekülnek ez elől a lehetőség elől a magyar befektetők: már csak páran keresik itt a szerencséjüket?

A tranzakciós aktivitás visszaesésére jelentős hatással voltak a globális gazdasági folyamatok (pl.: orosz-ukrán háború, energiaválság, inflációs nyomás, jegybanki kamatemelések, finanszírozási források megdrágulása, csökkenése), melyek tovább növelték a befektetői bizonytalanságot, ezáltal az eladói és vevői elvárások között jobban szétnyílt az olló - áll a Deloitte idei, hazai piacra fókuszáló M&A piaci tanulmányában.

A legerősebb nyugati gazdaságok is meginogtak

Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a legtöbb tranzakció az Amerikai Egyesült Államokban tevékenységet folytató vállalatok körében történt, azonban 2022-höz képest ezen tranzakciók globális részaránya tovább csökkent 29,5%-ról 27,7%-ra. A fejlett nyugati gazdaságok közül egyedülállóként az Egyesült Királyságban valósult meg több tranzakció 2023-ban 2022-höz képest, miközben a többi fejlett vezető gazdaságban - Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kína - mindenhol visszaesés volt tapasztalható.

Az energiaválság, infláció, kamatemelések és a geopolitikai konfliktusok tovább növelték a befektetői bizonytalanságot.

A 2022 második felétől kibontakozó gazdasági nehézségek - energiaválság, inflációs nyomás, jelentős jegybanki kamatemelések - és az azokat kiváltó geopolitikai konfliktusok - orosz-ukrán háború - 2023-ban tovább mélyültek (Izrael-Hamas konfliktus, Kína-Taiwan konfliktus, bankpiaci válság (Silicon Valley Bank, Signature Bank, Credit Suisse, First Republic Bank)), ezáltal tovább növelve a befektetői bizonytalanságot.

„Ilyen turbulens időszakokban jellemzően kinyílik az árazási olló a vevők és eladók között, eltérően látják a jövőt és ebből fakadóan a tranzakciós árazásokat is. Emellett a jelentős kamatemelések miatt számottevően megemelkedett finanszírozási költségek szintén erősen visszafogják a tranzakciós aktivitást, mivel azok lentebb hozzák az eszközárakat és így kevesebbszer találkoznak az eladói árelvárásokkal. Vannak olyan piaci várakozások, amelyek 2024 második felétől várják az alapkamatok csökkenését, amely a tranzakciós aktivitás élénkülését is magával hozhatja” – mondta Vajda Zsolt, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának magyarországi vezető partnere.

Heterogén mezőny, kirobbanó mértékű lengyel felvásárlási aktivitás

A KKE-i tranzakciós számok országbontását vizsgálva vegyes kép tapasztalható. A legnagyobb régiós piacokon, Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon folyamatos és jelentős mértékű növekedés volt megfigyelhető a tranzakciók számát illetően 2022-ig, azonban a már említett globális trenddel azonosan 2023 a visszafogott tranzakciós aktivitás éve volt.

A kisebb KKE piacokon, mint például Bulgáriában, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és a Baltikumban eltérő trendek befolyásolták a 2023-as évet, de összességében ezekben az országokban is stagnált vagy csökkent a tranzakciószám.

Az enyhe visszaesés ellenére is aktív volt a magyar vállalatfelvásárlási piac

A globális, illetve a KKE régió trendjeivel összhangban 2023-ban Magyarországon is némileg csökkent az M&A tranzakciós aktivitás. A tavalyi 32,7%-os növekedést követően 16,9%-kal csökkent a tranzakciós aktivitás 2022-höz képest, ezáltal a tranzakciók száma a második legmagasabb volt az elmúlt 10 évben.

Magyarországon a 2020-2023-as időszakban folyamatosan növekvő módon, 50,0% felett alakult a hazai befektetők részaránya. Az EU + Egyesült Királyság kategória alá tartozó országok részaránya 25,0%-ra nőtt 2022-höz képest, azonban 2020-hoz képest ezen kategória részaránya így is jelentősen csökkent. Mindemellett a kínai befektetők aktivitása 2022-ben és 2023-ban vált jelentősebbé a magyar tranzakciós piacon. A 2023-as adatok alapján a részarányuk 4,7%-ra növekedett a 2022-es 1,3%-os szintről. Összességében elmondható, hogy a piac eltolódott a belföldi tranzakciók irányába, és a belföldi vevők aránya egyre magasabb a magyar tranzakciós piacon.

Továbbra is kiemelkedő az IT szektor iránti érdeklődés

Az utóbbi évek sikerszektora a közép-kelet-európai régióban az IT szektor volt. Míg 2013-ban megközelítőleg minden 20. tranzakcióban szereplő célvállalat volt IT érdekeltségű, addig 2023-ra már közel minden 5. tranzakcióról volt ugyanez elmondható. 2020-2023 között az IT mellett az energia, az ingatlan, a szolgáltatási szektor is 30,0% feletti éves átlagos növekedést ért el a tranzakciószámot tekintve.

Magyarországon a 2023-as iparági sorrend jelentősen átalakult a 2022-eshez képest. Többek között a régiós sorrendhez hasonlóan hazánkban is jelentős az energia és IT szektorban megvalósult tranzakciók részaránya. Ezen két szektor hazánkban megelőzte a pénzügyi szektort 2023-ban, ahol a tranzakciók száma 13-ról 8-ra esett vissza. A KKE-i M&A piacon (a tranzakciószám alapú rangsort tekintve) a pénzügyi szektor a más szektorokhoz képest mérsékelten kap szerepet, azonban Magyarországon ez számított az egyik húzóágazatnak (további információért ajánljuk a Deloitte által évente kiadott, angol nyelvű közép-kelet-európai banki, illetve biztosítási M&A piaci tanulmányokat). A legnagyobb szektorok tranzakciós számainak csökkenése mellett az ingatlan és a közlekedési szektor tranzakciós számai növekedtek. Összességében a tranzakciós számok alapján elmondható, hogy a magyar M&A piac iparágankénti tranzakciós száma kiegyenlítettebb volt 2023-ban, mint 2022-ben.

Buy-and-build és egyéb felvásárlási motivációk Közép‑Kelet‑Európában

Az egyre összetettebb globális gazdaságban a buy‑and‑build stratégiák a magántőke‑társaságok kulcsfontosságú eszközévé váltak. Az ezen stratégiához köthető felvásárlások tették ki a tranzakciós piac mintegy háromnegyedét 2023-ban, ami a második legmagasabb 2008 óta.

„Ez a stratégia megfelelő eszközt kínál a magántőke‑társaságok számára az értékteremtéshez több vállalat felvásárlásával és konszolidációjával, amelynek következtében hatékonyabb, nagyobb vállalatok jöhetnek létre. A buy‑and‑build stratégia relevanciája Közép‑ és Kelet‑Európában különösen megnőtt, ahol a kihívást jelentő gazdasági körülmények új megközelítéseket tesznek szükségessé a növekedés elősegítése érdekében. Több buy‑and‑build tranzakciót látunk belülről, ahol magántőke‑társaság vásárol, azonban aktívak a stratégiai felvásárlók is, valamint egyre több nemzetközi tranzakcióban tudnak vevőként megjelenni magyar tulajdonú vállalatok is” - mondta Csomor Csaba, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának igazgatója.