Figyelem! Már csak néhány napod van az adójóváírás igénylésére

Amikor megtakarítási célú számlát nyitunk, akkor választhatunk, hogy betétet kötünk le vagy értékpapírokat szeretnénk vásárolni. Ugyan januártól már valószínűleg nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnünk a hozamunk után, a kamatadó kedvezmény miatt viszont érdemes tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitni. Persze nem mindegy, hogy milyen értékpapírokat vásárolunk meg a frissen nyitott számlánkra.

Mit vesznek a magyar családok?

Az értékpapíroknak három fő típusát kedvelik a magyarok, ezek közül is kiemelkednek:

• Az állampapírok és

• A befektetési alapok,

ezek együttes aránya elsöprő többségű, igaz, van egy szűk kisebbség, aki részvényeket vásárol. Ezek népszerűsége nem is csoda, hiszen a futamidő szempontjából jól illeszkednek a TBSZ számlához. Ennél ugyanis három év után 15 százalék helyett 10 százalék kamatadót kell fizetni, öt év után pedig teljesen kamatadó-mentes lesz a megtakarításunk.

Persze az állampapíroknak és a befektetési alapoknak is számos típusa létezik. Az állampapírok közül a legkedveltebb típus a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), amelynek futamideje jól illeszkedik a TBSZ megtakarítási időszakához, a PMÁK-ot 3 és 5 éves futamidőre vehetjük meg. A befektetési alapok között a legtöbben a tőkevédett alapokat keresik, ennek oka, hogy ezeknél kizárt, hogy a befektetett pénzünket elbukjuk. Emellett érdekes módon az abszolút hozamú alapokat is sokan választják, amelyek a kockázatosabb típusok közé tartoznak.

Tényleg mi is ebbe tegyük a pénzünket?

A megtakarításunk kiválasztásakor több szempontot is érdemes szem előtt tartanunk, és ennek megfelelően a saját igényünknek megfelelő portfóliót állítsuk össze. Ezt elsősorban a kockázatvállalási kedv és a megtakarításunk időtávja határoz meg.

Ha rövidtávra (1-2 évre) tennénk félre, akkor is érdemes lehet TBSZ-ben megtakarítani, különösen akkor, ha nem fix kamatozású vagy tőkevédett termékek közül válogatunk. Ilyenkor ugyanis a kamatadót csak az összeg felhasználásakor és nem a kamatozás időpontjában kell megfizetni. Ilyenkor a már említett PMÁK mellett (vagy helyett) érdemes lehet Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ) vásárolni, amely egy éves futamidejű.

A tőkevédett befektetési alapok mellett érdemes lehet a nem feltétlenül tőkevédett alapokból, elsősorban a pénzpiaci alapokból érdemes válogatni (igaz, az állampapírokkal ezen az időtávon az alacsony hozamkörnyezetben jobban járhatunk). Erre, a kifejezetten rövidtávra viszont az abszolút hozamú alapokat érdemes lehet kerülni.

Ha hosszabb távra teszünk félre, akkor sem csupán a PMÁK-ban érdemes gondolkodni állampapírok terén. A Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK) négy, hat és tíz éves futamidőre is megvásárolhatjuk, ezek közül az első kettő illeszkedik leginkább a TBSZ-hez.

A befektetési alapoknál hosszabb időtávra már sokkal több lehetőségből válogathatunk. A korábban már említett abszolút hozamú alapok mellett a kötvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok és részvényalapok közül is érdemes lehet válogatnunk. Az alapokhoz tartozó "kiemelt befektetői információk" dokumentumban (KIID) egyébként megtaláljuk azt is, hogy az adott alap mennyire kockázatos befektetés, amit egy hetes skálán mutatnak be, minél nagyobb az alaphoz tartozó szám, annál kockázatosabb a megvásárlása.

A másik lényeges információ, amit a KIID-ben találunk, a befektetési alap megvásárlásának javasolt minimális időtartama. Ha tehát egy befektetési alapot minimum 3 évre ajánlják, akkor nem érdemes ennél előbb kivenni a pénzünket belőle, ilyenkor ugyanis benne van a pakliban, hogy veszteséget könyvelünk el. Azt persze érdemes észben tartani, hogy a befektetési alapok múltbéli hozamai nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre.

A fentiek alapján már könnyebb összeállítani a megtakarítási portfóliónkat,

A portfóliónk kialakításában egyébként az ügyintézőktől is kérhetünk segítséget, a befektetési alapok információit a bankok honlapján találjuk meg, az állampapírokról pedig az ügyintézőtől és az Állampapír.hu-n találhatunk információkat.