Hatalmas a szakadék: ezek a boltok adják a legmagasabb bért

A rekordszinteket döntögető munkaerőhiány közepette fontos kérdés, hogy a boltosok mennyi bért adhatnak az alkalmazottaiknak. Feltérképezni pontosan ez azért nehézkes, mivel az Aldi, a Lidl és a Tesco kivételével az áruházak honlapján nincs információ arról, mennyi fizetést is adnak az alkalmazottaiknak. Az álláshirdetésekben, még ha meg is jelölnek valamilyen fizetésösszeget, sűrű homály fedi, hogy abban mi van, vagy éppen nincs benne, például a bérpótlékok, vagy éppen a cafetéria közül - írja a Blokkk.com.

A cégeknél egyik évről a másikra általában nem tud nagyot ugrani a bértömeg, kivéve az olyan egyedi eseteket, amikor - mint 2017-ben - alaposan felpörgették a minimálbért, ami minél kisebb egy vállalkozás, annál inkább megrázta a költségvetését. Ez kitűnik abból is, hogy a kisboltok többsége árrésüknek - a beszerzett áruk értéke és az eladási ár a különbségének - az átlagnál jóval nagyobb hányadát fordítja bérre. Mennek is tönkre évről-évre, mivel nem bírják a versenyt, amiben persze nem csak a bérköltség számít.

A boltos kereskedelem nagyobb szelete a legkülönfélébb iparcikkek árusítása, ahol pörög a piac, ugyanúgy, mint az élelmiszerek kereskedelemében. A plázákat, aminek zömét multi ingatlanberuházók építették, ők is nagyon nyomják, bár a nagy élelmiszeráruház, ahová naponta betér a vásárló, elengedhetetlen kellék. A ruházati kereskedésben hemzsegnek a multi boltok, márkaláncolatok, bár tetemes a súlya a kínai árudáknak is. A bútoros szereplők erősödtek, az Ikea megépítette harmadik áruházát, az új Möbelix korábban kikopott barkács áruházakban telepedett meg.

A barkácsosok közül a Baumax, Bricostore kivonult már korábban, de a Bauhause éppen terjeszkedne, a Praktiker pedig magyar tulajdonú lett. Mindez azt is jelenti, hogy itt is vérre és bérre menő küzdelem folyik. A béradatokkal összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az iparcikkek kereskedelmében lassúbb az áruk forgási sebessége, tehát hosszabb ideig téblábolnak a polcokon, ezért is nagyobb az árrés tömege itt. A bérköltség árréshez mért aránya viszont erősen szóródik, szembetűnő például a műszaki cikk kereskedések bérterhének magas súlya.

A vásárló mellett az eladóért is küzdenek

A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma csökkent 2017-ben. A négy főnél nagyobb boltokban éppen csak szinten maradt a létszám, tehát sikerült megtartani a dolgozókat, a fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők közel 20 százalékos keresetemelkedése mellett. De mindenki embert keres, a nagy láncok és a kisboltok egyaránt. Megfigyelhető az is, hogy a szakmák együtt mozognak. Az élelmiszeres nagyáruházak feljebb kúsztak a bérrangsorban, miközben az élelmiszeres szakboltok (hús, zöldség, pékáru) a végén kullognak.

Számít az is, hogy az egyes eladó szakmákban kötelező-e a szakképesítés, ilyen az élelmiszer, vagy például a műszaki cikk kereskedelem. A zöldséges, ruhás, vagy könyves eladónak nem kötelező a szakképesítés, de a pénztárosnál sem előírás. A részmunkaidő már csak ráadás, hasonlóképpen a vasárnapi nyitva tartás, ami 50 százalékos pótlékkal dobja meg a hét végi keresetet,meg a statisztikát.

Az eladók alaposan megtapogatják a hóvégi borítékot és ugyanúgy, mint sok helyen másutt, néhány ezer forintért is továbblépnek. Megtehetik, mert kevés az ember és a konkurencia boldogan fogadja őket is. A boltosok legnagyobb sajnálatára óriási a fluktuáció, a jövés-menés persze sokirányú.