22 °C Budapest
Ócska trükkel kaszálnak a pénzváltók: így szúrhatod ki, ha tilosban járnak

Ócska trükkel kaszálnak a pénzváltók: így szúrhatod ki, ha tilosban járnak

2019. január 30. 11:28

Tapasztalatból tudjuk, hogy nem mindegy, hol váltunk pénzt. Az egyes pénzváltók átváltási árfolyamai között jelentős különbségek lehetnek, akárcsak a kezelési költségek összegei között is. A kezelési költséget sok pénzváltó azért vezette be, hogy így terhelje át az egyébként törvényileg nem átterhelhető tranzakciós illetéket, ezért ha a pénzváltó felajánlja, hogy elengedik a kezelési költséget, amennyiben nem kérünk nyugtát, akkor ott bizony a tranzakciós illeték elcsalása állhat a háttérben. Mivel a jelenség valóban létezik, ezért megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy milyen módon ellenőrzik a pénzváltókat, és milyen gyakran találnak szabálytalanságokat A válaszokból kiderül, hogy egy pénzváltó üzemeltetése bizony nem egyszerű, és néha-néha bizony előfordulnak szabálytalanságok.

Elsőre talán nem világos, hogy a pénzváltók mi alapján szabják meg az átváltási árfolyamokat. Hatalmas különbségeket látunk az árfolyamok között, de sok esetben számolnunk kell a kezelési költségekkel is - ezek is eltérőek váltónként. Vannak persze olyan váltók, amelyek nem számolnak fel kezelési költséget, és az is előfordul, hogy ezek a váltók egész kedvező árfolyamon váltanak. Minden bizonnyal az ő nyereségüket a magas forgalom biztosítja.

A kezelési költség megjelenése a tranzakciós illetékkel áll összefüggésben. A különböző pénzszolgálati tevékenységeket terheló adó vonatkozik a pénzváltásra is, amelyet egy 2012-es törvény vezetett be. Ennek összege nem áthárítható a fogyasztókra, ezért a pénzügyi tevékenységet folytató szolgáltatók különféle kreatív megoldásokat találtak ki a költségektől való megszabadulásra. Ennek egyik formája a pénzváltók által alkalmazott kezelési költség. Jellemzően a nagybetűkkel kiemelt árfolyam mellett tehát mindig olvassuk el az apróbetűs, nem túl feltűnő helyen levő tájékoztatót ennek mértékéről.

Ha adott esetben nincs tranzakciós illeték, az persze a legtöbbször nagybetűkkel fel van tüntetve a pénzváltó helyiségeken - ebben az esetben a szolgáltató vagy lenyeli a költséget, a versenyelőnyból fakadó kedvezőbb forgalomtól számítva a kompenzációt, vagy kedvezőtlenebb árfolyamon dolgozik. Minden esetben nézzük meg, hogy járunk jobban - magas kezelési költség mellett nem biztos, hogy a picit kedvezőbb árfolyammal jobban járunk egy másik, alacsonyabb kezelési költséggel, de kedvezőtlenebb árfolyammal dolgozó váltóhoz képest.

Ki is végezhet pénzváltást, és mégis ki ellenőrzi őket?

Ha tapasztaltuk már, hogy az üvegpult mögött illető kedvesen felajánlotta, hogy ha nem kérjük a nyugtát, akkor elengedi a kezelési költséget, akkor feltételezhetjük, hogy ezt nem csak nekünk ajánlotta fel. Jó eséllyel felmerülhet a gyanú, hogy ilyen váltókban akár üzletszerű adócsalás is folyhat. Könnyen pórul járhat azonban az ilyen váltó, hiszen egy sor szigorú szabályozás vonatkozik rájuk, és ezek ellenőrzéséért betartásáért pedig több szerv is felel egyszerre. A tranzakciós illeték elcsalását viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, átfogó ellenőrzéseket és az engedélyeztetést azonban a jegybank folytat. A Pénzcentrum megkereste a Magyar Nemzeti Bankot - arra voltunk kíváncsiak, hogy a jegybank hogyan ellenőrzi a váltókat, valamint milyen gyakran tár fel szabálytalanságokat.

Mielőtt azonban erre rátérnénk, tisztáznunk kell, mit is értünk pénzváltók alatt. Mi most nem azokról az utcán, pályaudvarokon tevékenykedő partizánokat értjük, akik zsebből váltják át nekünk - jellemzően a közeli fiókhoz képest kedvezőbb árfolyamon - a valutát. Esetükben sejthető hogy semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek, mint ahogy az is valószínűtlen, hogy fizetnének tranzakciós illetéket.

A hagyományos, szabályosan működő pénzváltók franchise-szerű rendszerben működnek, amelyek mögött legtöbbször egy-egy hitelintézet áll. Az MNB válaszában így fejti ki, mit is jelent a pénzváltási tevékenység:

A pénzváltás kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, melyet a hitelintézeti törvény (Hpt.) 2010. január 1-től hatályos rendelkezései szerint - az MNB engedélye alapján - a hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek) saját jogon fiókhálózatukban, vagy pedig függő kiemelt közvetítőik révén végeznek. Mivel utóbbi közvetítők is a hitelintézet nevében, javára, kockázatára végzik munkájukat, pénzváltásuk a hitelintézet tevékenységének tekinthető.

Így aztán egészen világos, hogy amennyiben egy pénzváltó adócsalással él, az nem csak rá nézve jár súlyos következményekkel, de az üzemeltető bankra is.Ennek megfelelően az ellenőrzés is kétlépcsős: első körben az üzemeltető bank végzi el azt, az MNB pedig ezen felül gyakorolja ellenőrzési jogkörét. De nem csak arról van szó, hogy a hitelintézet ellenőrizheti a közvetítők tevékenységét, hanem ez a tevékenység rájuk nézve kötelező. A 297/2001. (XII. 27. ) kormányrendelet és az MNB engedélyező határozata is előírja a kötelező éves belső ellenőrzést, amelyet a hitelintézet nem spórolhat meg.

Az MNB ennek megfelelően a hitelintézeteknél lefolytatott rendszeres átfogó, téma vagy célvizsgálatai során ellenőrizheti és ellenőrzi e tevékenységet is. Pénzváltói jogsértés esetén az MNB az azt megbízó hitelintézettel szemben hoz intézkedést, szab ki szükség esetén szankció.Az MNB az ilyen ellenőrzések során ellenőrzi a pénzváltók engedélyének meglétét, illetve pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésével kapcsolatos előírások betartását (akár helyszíni vizsgálattal is), továbbá fogyasztóvédelmi eljárást is indíthat, vagy a fogyasztók érdekében jelzéssel élhet.

- írják.

Mi történik akkor, ha szabálytalanságon kapnak egy váltót?

Az MNB válaszából az derül ki, hogy a váltók ellenőrzése során feltárt jogsértések aránya nem tér el a pénzügyi szektor egyéb szereplőihez képest. Ez azt jelenti, hogy a pénzváltókat szabályszerű működés jellemzi, legalábbis a jogsértések tekintetében nem tűnnek ki az átlagból. Ennek ellenére 2018 novemberében például 3 váltóra is 28,5 millió forintnyi bírságot szabott ki a jegybank. Akkor többek között azért járt a büntetés, mert a pénzváltók több esetben helytelenül alakították ki a gyanúsnak minősülő tranzakciók bejelentési folyamatait.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A válaszból továbbá kitűnik, hogy a pénzváltó esetleges jogszerűtlen működése leginkább a mögötte álló hitelintézetnek fáj. A jegybank ugyanis ezt írta válaszában:

A pénzváltó súlyos jogsértése esetén az MNB intézkedése nyomán megtörténhet, hogy az azt megbízó hitelintézet - akár azonnali hatállyal is - felmondja a jogviszonyt a közvetítővel, s ezt bejelenti az MNB-nek. A jegybank tudomásul veszi az intézkedést és a bejelentés alapján törli a hitelintézet és közvetítő közötti kapcsolatot a nyilvántartásából. A hitelintézet a közvetítő oldaláról tapasztalt jogszabálysértés vagy normál üzleti megfontolások miatt is dönthet úgy, hogy a közvetítővel fennálló jogviszonyát megszünteti.

Ebből az következik, hogy a váltók jogszerű működésének rendszeres ellenőrzése leginkább az őket megbízó bankok feladata. Ugyanakkor az MNB egyes jogsértések esetén saját jogkörében jár el a pénzváltókkal szemben, mint ahogy azt ki is fejtik:

Előállhat olyan eset is, hogy egy engedélyezési eljárásban vagy már engedélyezett közvetítővel kapcsolatban az MNB tudomására jut, hogy a pénzváltást közvetlenül végző személlyel vagy a vezetővel szemben például büntetőeljárás indult vagy büntetett előéletűvé vált. Erről a körülményről a jegybank tájékoztatja a megbízó hitelintézetet, amely az engedélyezés iránti kérelmet visszavonja vagy új személyt jelöl a pozícióra.

És mi van az utcán valutázó gazemberekkel? Nekik mindent lehet?!

És akkor most térjünk vissza a pályaudvaron ácsorgó lesipuskásokra. Szintén létező jelenség ugyanis, hogy egy-egy magánszemély, vagy szervezet, jogosulatlanul, engedély nélkül végez pénzváltási tevékenységet. Persze a legnagyobb ilyen csalások esetén nem a pár tízezer forintnyi készpénzzel az utcán ácsorgó önjelölt pénzváltókat értjük - például a pályaudvarokon a gyakori rendőri jelenlég miatt már nincsenek jellemzően jelen -, hanem szervezett csoportokat.

Elsőre felvetődik a kérdés: mi baj lehet ebből? A pénzváltással járó szabályozás nagyon bonyolult, mindezt könnyű elkerülni, ha valaki a fekete tevékenység mellett dönt. Ez azonban nagyon nem éri meg, hiszen amellett, hogy büntetőjogi következményei lehetnek, még rendkívüli bírságokkal is járhat. Az MNB ezt írta a válaszban:

Amennyiben csalás alatt a jogosulatlan (MNB engedély nélkül végzett, illegális) pénzváltói tevékenységet értjük, elmondható, hogy csekély számban időről időre felbukkannak jogosulatlan szolgáltatók a piacon (a jegybank a közelmúltban is szűrt ki ilyen szereplőt a magyarországi piacról). Jogosulatlan tevékenység végzése esetén a jegybank akár 2 milliárd forintnyi szankciót is kiszabhat, eltiltja az adott szereplőt az illegális tevékenység végzésétől, s minden esetben büntetőfeljelentést is tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.

A válaszból kiderül, hogy néha bizony megjelennek az ilyen szereplők a piacon, és néha le is buknak. Ebben az esetben pedig nagyon súlyos következmények várnak rájuk.

Összegzésül elmondható, hogy a pénzváltók mögött legtöbbször nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező bankok állnak, amelyek folyamatosan - évente legalább egyszer - ellenőrzik a kövzetítők működését. Emellett pedig az MNB is végez ellenőrzéseket, sőt, az adócsalás elkerülése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is folytat ellenőrzést a pénzváltókkal kapcsolatban - így a kezelési költség "elengedésének" ellenőrzése például az ő reszortjuk.

Az MNB egyébként válaszában azt is ismertette, hogy jelenleg több ajánlásból álló felügyeleti szabályozó csomagot készítenek elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megakadályozása érdekében hozott szabályok betartásával kapcsolatos jegybanki többletelvárásokról a pénzváltók, hitelintézetek számára (is).

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kiszámoló  |  2022. május 22. 12:05
Tizenhárom évig tartott a féktelen fesztivál a tőzsdéken és úgy általában az egész világgazdaságban....
Holdblog  |  2022. május 22. 07:01
Archívumunkból (2018) Spin-off A vállalati tranzakciók különös világot képviselnek. A tanácsadók és...
MEDIA1  |  2022. május 20. 20:36
Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójához köthető Rádió 1 hálózat egy hét alatt egyszerre 6 pénzü...
MNB Intézet  |  2022. május 20. 10:46
Környezeti kérdések az egyik legszélesebb látókörű magyar közgazdász gondolatainak tükrében. Miképp...
Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

Ennyibe kerül manapság egy luxus mobilház: ez lehet a lakásválság megoldása? + videó

Drágulnak az ingatlanok, emelkednek a hitelkamatok: ez pedig szinte egyenes út a lakhatási válsághoz. Nálunk is működhet az, ahogy az USA-ban megoldották?

Ilyen még nemigen volt itthon: itt a bejelentés, elindult a magyar Kickstarter

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is, a Brancs formájában

Milliókat bukhat, aki így indít vállalkozást: jól meg kell gondolni, a KATA sem jó mindenre

Sokan alábecsülik, mennyire lényeges alaposan átgondolni, milyen vállalkozási és azzal együtt adózási formát válasszanak induló cégük számára.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 22. vasárnap
Júlia, Rita
20. hét
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. május 22. 16:18