Súlyos kór tizedeli a magyar melósokat: sokan nem is sejtik, hogy nagy a baj

Pénzcentrum

2017. november 27. 05:31

A születéskor várható 75,7 éves magyar élettartam öt évvel rövidebb az európai átlagnál. Dohányzásban, elhízásban, rák- és szívhalálozásban tartjuk helyünket a legrosszabb eredményt felmutató országok között - derül ki az OECD legfrissebb egészségügyi pillanatképéből, a Health at a Glance 2017 című jelentésből. Nem csoda, hogy a különböző betegségek miatt a magyarok sok időt töltenek távol a munkahelyüktől, ami jelentős anyagi terheket jelent a családnak, és komoly gondokat a cégeknek egyaránt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Miközben egy átlagos európai polgár várhatóan 80,6 évig él, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Az Egészségügyi pillanatkép: 2017" című jelentése szerint, Magyarországon a születéskor várható élettartam mindössze 75,7 év, vagyis 5 évvel rövidebb az átlagnál. Ez nem is olyan meglepő, tekintettel arra, hogy a dohányzást, az alkoholfogyasztást és az elhízást tekintve a legrosszabbul teljesítő országok között szerepel Magyarország, és a rákos megbetegedések, valamint a keringési betegségek halálozási rátáját tekintve sem állunk túl jól.

A jelentés kitér arra, hogy az OECD-országok lakosságának átlagosan 18 százaléka dohányzik rendszeresen. Magyarország a legtöbbet füstölő országok között szerepel, hiszen a felnőtt lakosság több mint 25 százaléka rendszeresen rágyújt. Az alkoholfogyasztást tekintve is a nagyivók között tartják számon Magyarországot: egy átlagos OECD-lakos ugyanis évente átlagosan 9 liternyi tömény alkoholt fogyaszt el (ez a jelentés szerint 96 üveg bornak felel meg). A magyarok viszont közel 11 litert isznak meg fejenként évente. Az elhízást tekintve a magyar adatok kifejezetten rossznak számítanak: a lakosság több mint 30 százaléka túlsúllyal küzd. A keringési betegségek és a daganatos megbetegedések okozta halálesetek számát tekintve is az élen járunk.

A rossz egészségügyi állapot pedig azzal is jár, hogy a betegség miatt a magyarok sok időt töltenek távol a munkahelyüktől. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint a magyar nők életükben 13,4 évet, a férfiak pedig 18,6 évet töltenek betegen.

Ha megnézzük a KSH adatait, jól látható, hogy idén az első negyedévben valamivel többen voltak táppénzen, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Sőt, a tendencia az elmúlt 3 évben is megfigyelhető. Míg 2015 januárjában 52483-an voltak táppénzen, ez a szám már 2016-ban 58248 volt, idén pedig 59069. Ha a februári adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy 2015-ben 51354 ember maradt otthon valamilyen egészségügyi probléma miatt, 2016-ban már 57518-an, idén pedig 64825 ember volt táppénzen az év második hónapjában. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy táppénzre nem feltétlenül csak akkor írják ki az embert, ha ő betegszik le, hanem akkor is, ha a gyermeke lesz beteg. Ettől függetlenül az adatok elég beszédesek, idén májusban például 59106 ember volt betegállományban, két évvel korábban viszont közel tízezerrel kevesebben voltak táppénzen ugyanekkor.

A sokat betegeskedő, kiégett munkavállalókkal nem valószínű, hogy kiemelkedő teljesítményt lehet elérni. Ezt sok cég felismerte már. És a növekvő munkaerőhiányban nagyobb előnyt kovácsolhat magának az egészségfejlesztő munkaadó

- jegyezte meg a Pénzcentrumnak Horváth Emil HR tanácsadó, egészségfejlesztési menedzser. Azt mondta, a kulcs a szemléletváltás, hogy a vállalatoknál olyan kultúra alakuljon ki, amelyben a cég és különösen annak vezetői figyelnek a dolgozók egészségére és ehhez biztosítják a szükséges eszközöket is.

Horváth Emil szerint megéri a cégeknek egészségfejlesztő programokba fektetni, ezt több külföldi kutatás is alátámasztja:

minden egészségfejlesztő programba befektetett egy euró ugyanis 2-3 eurós megtérülést hoz a vállalat számára már néhány év alatt.

Az egészségfejlesztésnek egyébként több szintje is van. Sok cégnél az ún. well being programra helyezik a hangsúlyt, aminek lényege, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat a munkahelyükön. Ennek érdekében pihenő szobát alakítanak ki, csocsóasztalt vesznek az irodába, különböző foglalkozásokat szerveznek a céghez, például jógaórát szerveznek vagy masszőrt foglalkoztatnak. Ez azonban Horváth Emil szerint csak a jéghegy csúcsa. Szerinte érdemes lenne minél több cégnél kiképezni úgynevezett egészségtámogató koordinátorokat, olyan munkatársakat, akik a kollégáik és a HR osztály, valamint a cég vezetői között közvetítenek, és segítik előbbre vinni és megvalósítani a vezetők vállalati egészséggel kapcsolatos céljait.

Emellett a különböző egészségfejlesztő programok (mint például az egészségbiztosítási csomagok, különféle szűrővizsgálatok, vagy céges véradás) is elengedhetetlenek és fontos az edukáció, ahol egészségügyi vagy életvezetési tanácsadást kaphatnak a dolgozók, a különféle fejlesztő programok, vállalat tréningek (stresszkezelés tréning például), valamint az is szükséges, hogy a vállalati vezetők elkötelezettek legyenek az egészségfejlesztés mellett.

Ne maradj le a 10 millió forintos támogatásról!

Egyre több család igényli a babaváró hitelt. A termék népszerűsége nem véletlen, a feltételek teljesítése esetén ugyanis nem kell visszafizetni az akár 10 milliós támogatást. Külön ki kell emelni, hogy a babaváró program 2021 keretében felvett személyi hitel szabad felhasználású, azaz bármire elkölthető. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a babaváró hitelhez minden bank más feltételeket szab: például más az elvárt minimális jövedelem és a jövedelem terhelhetősége. A megújult Pénzcentrum babaváró hitel kalkulátor az aktuális banki feltételek alapján pontosan megmondja, melyik banknál milyen feltételekkel kaphatsz kamatmentes hitelt. Kalkulátorunkban egy kattintással megtudhatod, hogy a jövedelmed alapján mely bankoknál érhető el számodra a babaváró hitel. Ne maradj le a támogatásról, még akkor sem, ha nem tervezel gyereket, mert ügyesen befektetve még így is megérheti igényelni a babaváró hitelt. (x)

Hogy pontosan hogyan is lehet ezt megvalósítani? Több eszköze is van a vállalatoknak

A munkáltatók értelemszerűen azokat a lehetőségeket keresik leginkább, ahol a legkedvezőbb számukra az adózási feltétel. 2017-ben adómentes például a kockázati biztosítás

- mondta Fata László cafeteria-szakértő. A biztosítóknál több csomag is elérhető. Van olyan biztosítási csomag, amelynek keretében orvosi ellátásokat, prevenciós szűrővizsgálatokat vehetnek igénybe a munkavállalók. Más egészségbiztosítás viszont gyors anyagi segítséget nyújt kritikus egészségügyi helyzetekben, például kórházi kezelés, műtét, vagy súlyos betegségek diagnosztizálása esetén.

A céges egészségbiztosítás nagy előnye, hogy a biztosítás díja költségként elszámolható a díjat fizető cég által és a biztosítás díja nem számít bele az évi 450 000 forintos béren kívüli juttatási keretbe. E mellett betegség esetén gyorsabb ellátás várható, vagyis csökkenthetőek a munkáltatói többletköltségek, mint például a táppénz és munkaerőpótlás költsége

- magyarázta Fata László.

A cégek dönthetnek úgy is, hogy egészségpénztári hozzájárulást fizetnek. Ez esetben a bérjellegű kifizetéseknél kedvezőbb, azaz 43,66 százalékos adót kell megfizetni, amely a cég munkavállalójának adómentes. A befizetésekből a munkavállaló különböző egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozhat.

A munkáltató pénztári adományt is utalhat béren kívüli juttatásként, ennek jobb az adózási feltételrendszere, ugyanis ezután nem kell adóznia a cégeknek. Viszont dolgozóként a befizetéseket jövedelemként le kell adóznia, igaz, az egyéni befizetések után ő is kap adókedvezményt

- tette hozzá Fata László, aki azt javasolta, a munkavállalók mindenképp érdeklődjék meg a munkahelyükön, van-e csoportos változatban kötött egészségbiztosítási csomag.

A legtöbb cég ugyanis köt ilyet, de az a tapasztalatom, hogy erről a munkavállalók és gyakran a cég is megfeledkezik. Pedig ha van egy csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási program, az a munkáltatók és munkavállalók részére egyaránt segítséget nyújt, sokat segíthet a munkavállalókat ért vészhelyzetek anyagi következményeinek mérséklésében. Ha például a dolgozó eltöri a kezét, a biztosító fizet valamilyen összeget

- mondta Fata, hozzátéve, a tapasztalatok szerint ráadásul a biztosítás igénybevétele esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került.

Fata egyébként nemrég kutatást végzett több mint 200 válaszadó részvételével. A közreműködők 28 százaléka munkavállalóként, míg 56 százalék munkáltatóként nyilatkozott.

Meglepő tapasztalat, hogy a korábbi trendekkel párhuzamban tovább erősödtek az egészség célú juttatások. Ha a TOP 10 támogatandó felhasználási területet nézzük, a munkavállalók és a munkaadók válaszai alapján is azt látjuk, hogy az egészségmegőrzés végzett az élen, megelőzve például az étkezési támogatást, az albérlet támogatást vagy az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetést, amelyek szintén nagyon népszerűek

- mondta.