Lakásárrobbanás a magyar piacon: meddig tarthat még ez a drágulás?
A 2015 óta eltelt tíz évben éves átlagban közel 15 százalékos lakásár-emelkedés volt mérhető Magyarországon.
A 2015 óta eltelt tíz évben éves átlagban közel 15 százalékos lakásár-emelkedés volt mérhető Magyarországon.
Miközben a budapesti elsődleges bevásárlóközpontokban szinte teljes a kihasználtság, a KSH adatai arra figyelmeztetnek, hogy országosan hétezerrel csökkent a működő üzletek száma.
Vidékről a legtöbben elsősorban a saját megyéjükön belül, másodsorban a fővárosba költöznének.
Átlagosan 14 százalékkal kerül többe a nagy méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár.
Az elmúlt évekhez képest felélénkült a kereslet az új építésű ingatlanok iránt, ez is az oka annak, hogy idén rendkívüli mértékben drágultak a lakóparki ingatlanok.
Az első negyedévben az országos átlaghoz képest jobban emelkedett a lakóingatlanok hirdetési ára Szabolcs-Szatmár, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben.
A zártkertek egyre több vevőt vonzanak, különösen azokat, akik a magas ingatlanárak miatt keresnek alternatív megoldást, vagy nem jogosultak az államilag támogatott hitelekre.
A lakáspiac 2024-ben jócskán erősödött, a tranzakciók száma 30 százalékkal emelkedett, és idén további bővülés várható
Minden korábbinál magasabbra emelkedett az új lakóingatlanok ára 2024 utolsó negyedévében.
2025 első heteiben a főbérlők országszerte úgy gondolták, nem engednek érdemben a kiadó lakások díjából.
Egyre inkább előfordul, hogy még forintban meghatározott vételár esetén is inkább előnyben részesíti az eladó azt a vevőt, aki euróban fizetne az ingatlanáért.