Megéri belevágni egy 100 éves vályogház felújításába? Hogyan lehet kialakítani benne egy fürdőszobát, vagy szűk, kis ablakos belső térből modern, komfortos otthon varázsolni?
Tóth Rozi és holland párja, Onno éveket töltöttek Hollandiában, ahol fenntarthatóságot és ökogazdálkodást tanultak – de végül úgy döntöttek, mindezt a magyar valóságban akarják megvalósítani.
A védett kígyó nemcsak a padlást és a garázst választotta otthonául, hanem az éléskamrában is feltűnt, így szakértők szerint különös türelemre és odafigyelésre van szükség.
Megnéztük, mit érnek ma ezek az évszázados technológiával épült otthonok, és mikor éri meg beléjük vágni.
Friss diplomás, Máltán élő fiatalok miért akarnak egy többszáz éves, düledező vályogházat a magyar vidéken megmenteni? Milyen buktatói vannak a felújításának, hogyan érdemes nekiállni?
Még manapság is több mint félmillió vályog falazatú ház van Magyarországon, és Budapesten is akad több mint 2000 ilyen ingatlan.
Sokunkban van előítélet, hogy a tanya egy patkány rágta dohos fészek, de nincs ez így! Ha van egy budapesti panelod, annak az árából egy tanyát kacsalábon forgóvá tudsz varázsolni – mesélte a HelloVidéknek Tokaji Sándor…
Világújdonságként nyomtattak Kecskeméten nyár közepén két héten át egy vályogból készített szaunát: a világ első 3D nyomtatott vályog szaunáját. Az Ökodome csapatának úttörő fejlesztése forradalmasíthatja az építészetet.
Ugyanannyi vályogépítésű otthon van Magyarországon, mint panellakás, ezek teszik ki a teljes lakásállomány 13 százalékát.
Külön érdekessége, hogy a Tenkes kapitánya című népszerű sorozat fontos jeleneteit is forgatták itt.
A Fejér megyei Sukorón található vályogház az 1800-as évek végén épült, fogadóként működött fénykorában, a Székesfehérvárra igyekvő vásározók gyakorta megfordultak benne.
Sok magyar családnak kifejezetten nagy segítség lehet az, hogy vidéken még mindig olcsón lehet hozzájutni egy-egy öreg vályogházhoz. Viszont nagyon nem mindegy, milyen szakemberrel, és hogyan állunk neki a felújításnak!
Krémer Karina és Fogarasi Norbert a kilenc lelket számláló Baranya megyei aprófaluban, Tótökföldjén valósította meg az álmát, és hozták létre a saját tanyavilágukat, a Zelentor Naturfarmot, ahol évek óta önellátóan élnek.
Gyönyörű természeti környezetben, a Mátra lábánál fekszik az a valaha romos állapotú parasztház, ami megihlette a két jóbarátot, és eldöntötték, hogy visszaállítják eredeti formájába a tornácos vályogházat.
600 ezer háztartást és így több mint 1 millió ilyen házban élő embert érint a helyzet.
Egyik-másik vályogház olyan rossz állapotban van, hogy szinte menthetetlen, de nagy részük még javítható lenne. Ma is 1 millió magyar él ilyen házakban. Ezért is nagy kár, hogyha nem lépnek időben, lassan nem lesz szakember, aki felújítsa őket.
A kormány szerint ugyanis a vályogházak esetén csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg.
A vályogházakról való lemondás elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás, lakhatás nélkül.
Nem a világ végén járunk, 300 méterre vagyunk az osztrák határtól, Rönökön. A belga párnál azonban nincs térerő, se közműhálózat, ellenben van jó pár tehenük, és építgetik önellátó biogazdaságukat. De miért döntött úgy két belga fiatal, hogy Magyarországra költözik?
A nádtető és a vályog a paraszti építkezés két olcsó, de rendkívül jó minőségű építőiparilag nézve pedig számos hasznos tulajdonsággal bíró alapvető építőanyaga volt.
