Akár a magyar éttermek fele lehúzhatja a rólót: a Covid ehhez képest semmi volt?
Akár az éttermek fele is bezárhat a megemelkedett alapanyagárak és rezsiköltségek miatt.
Akár az éttermek fele is bezárhat a megemelkedett alapanyagárak és rezsiköltségek miatt.
Sötét képet festett a jegybank múlt csütörtökön, mikor kiadta a pénzügyi stabilitási jelentést: eszerint nőni fog a nemteljesítő hitelek aránya.
Az egy évvel korábbihoz képest 7,7%-kal nőttek itthon a beruházások, azonban a gazdasági lassulás már a számokban is látszik.
Redndkívül pesszimisták a magyar cégek: tovább romlott novemberben is a bizalmi index.
Lesz recesszió Magyarországon? Jó eséllyel már van is! 2023-ban pedig csak az lesz a kérdés, hogy az éves GDP milyen irányban változik.
A készpénz – bár a tranzakciós célú pénzkereslet részeként egyértelműen visszaszorulóban van – megtakarítási eszközként továbbra is számottevő jelentőséggel bír.
Kettős válság elé nézünk: az éttermek költségei az egekbe nőnek, ezzel párhuzamosan a vendégek vásárlóereje is csökken. Az emberek az elsők között mondanak le az étterembe járás „luxusáról”.
Baja Sándorral, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a közeledő válság lehetséges munkaerőpiaci hatásairól.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke arról beszélt, mik a kilátásai jelenleg a hazai ingatlanpiacnak.
A szakértők szerint jelentős gazdasági lassulásra kell felkészülni, az infláció pedig a jövő év első felében is nőni fog.
Ma még van magasabb infláció a magyarnál, de hamarosan Európa-bajnokok lehetünk. Már csak a balti országokban magasabb az infláció.
Egyre több szórakozóhely zár be, már a zenészvilágot is komolyan érinti a rezsipánik okozta válság.
A permakrízis lett a 2022-es év szava. A kifejezés egy hosszan tartó instabil és bizonytalan helyzetet ír le.
Hónapok óta megszokhattuk, hogy a két nagy fejlett jegybank, a Fed és az EKB kamatpolitikájának alakulása határozza meg a fő irányt a devizapiacon.
Az élelmiszerek ára 41,5 százalékkal emelkedett, nagyon itt az ideje tehát az újabb nyugdíjkorrekciónak.
Egyre erősebben, a saját bőrünkön érezzük az inflációt. Ez, mint minden szektorra, természetesen a biztosítási piacra is hat, elsősorban a kárkifizetéseken keresztül.
A KSH adatai alapján az idei első három negyedévben több mint 13 ezer lakást adtak át, és a lakásépítési kedv is 16 százalékkal növekedett az előző évhez képest.
Beindult itthon a csoportos elbocsájtási hullám: június óta majdnem 5 ezren vesztették el a munkájukat a létszámleépítések miatt.
Hazánkban is erős a törekvés, hogy minél több, minél gazdagabb térségek utazóit csábítsunk ide, ám vendégágyak tekintetében van még hová fejlődnünk.
A feltörekvő piaci részvényértékeltségek ugyanazt a helyzetet mutatják, amit a 2008-as pénzügyi válságnál is látni lehetett.