Egyes megyékben kiugrott az eladó ingatlanok ára. Hogy mi áll a drágulás mögött? Melyek a legdrágább megyék, illetve városok most? Ennek jártunk utána.
2023 augusztusában országosan 8 213 lakóingatlan cserélt tulajdonost, valamint 61 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.
Veszprém vármegyében 55 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2022-höz képest, az átlagos ingatlanárak pedig már meghaladják a 60 millió forintot.
A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik.
Idén otthonteremtésre, országos átlagban a tavalyinál 3 százalékkal, 1 millió forinttal költöttek többet a vevők, míg Budapesten több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás.
A hazai ingatlanpiac idei első féléve az elmúlt évekhez képest gyengébb forgalommal zárt, azonban így is adódtak érdekességek a tranzakciók között.
Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból.
Idén már az ötödik világeseményt rendezik Magyaroszágon, ezek jelentősen élénkítik a lakáshotelek forgalmát 2023-ban.
Átlagosan 10 százalékkal drágábbak a felújított, panelprogramos lakások a felújításra váróknál.
A hétvégén startol az atlétikai világbajnokság, amelynek a frissen átadott, IX. kerületi Nemzeti Atlétikai Központ ad otthont.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezető elemzője elmondta, hogy jelenleg az albérletpiacon lát nagy versengést, míg a magas kamatok miatt kevesen mernek ingatlant vásárolni.
Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.
Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok jellemzően Közép-Magyarországot, elsősorban Budapestet, illetve a tradicionális üdülőövezeteket kedvelik.
Jelentős áremelkedés volt az ingatlanpiacon a tavalyi év első felében, azonban a második félévben és idén év elején megállt az egyetemi városokban az ingatlanárak növekedése.
Drámaian nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten, de vidéken sem sokkal jobb a helyzet.
Felértékelődik a pénzügyi tervezés szerepe a gazdasági nehézségek idején: a magyarok több mint fele rendszeresen vezeti a háztartás bevételeit és kiadásait.
Bár az idei átlagár az összes ingatlantípus esetében magasabb a tavalyinál, ugyanakkor a megyei jogú városokban az emelkedés üteme érezhetően mérséklődött.
A panellakások négyzetméterára csekély mértékben enyhült, a többi ingatlantípust tekintve azonban folytatódott az ingatlanok drágulása Vas vármegyében.
Az eladásra szánt ingatlanok áraiban még nem érzékelhető egyértelműen a változás, de az eladóknál már látszik az árváltoztatási hajlandóság növekedése.
A magyarok írásbeli jognyilatkozataikat a mai napig döntően kézírással kitöltött űrlapokon teszik, a szerződéseket több példányban papírra nyomtatják és tollal írják alá.
