Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.
A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikából arra lehet következtetni, hogy hazánk a foglalkoztatás terén elért a falig. Ennek ellenére tömegeket terelnének a munka világa felé.
A munkáltatók közel fele szerint kevés a képzett jelölt a piacon, akik közül válogathatnak, ráadásul a fizetési igények irreálisak.
A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar lakosság 16,4 százaléka semmilyen digitális tevékenységet nem végez.
Felemás képet fest a KSH idei II. negyedéves munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa. Bár a kormány elégedett az eredményekkel, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember nem az.
A községekben együttesen 15 százalék a diplomások aránya, de a magyar települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.
A képzések között szép számmal akad olyan tanfolyam, ami semmiféle előképzettséget nem igényel.
Ismét a lista végén kullogunk, amiben az is közrejátszhat, hogy nálunk az iskolakötelezettség 16 éves korral véget is ér.
Jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa.
A szegénység leginkább azokat a társadalmi csoportokat veszélyezteti, akiknek a munkaerőpiaci helyzete az átlagosnál kedvezőtlenebb.
