Mi folyik a pesti ingatlanpiacon? Ilyen fordulatra kevesen számítottak
Különösen jellemző, hogy az idősebbek vagy az egyedül élők cserélik nagyobb ingatlanaikat kisebbre.
Különösen jellemző, hogy az idősebbek vagy az egyedül élők cserélik nagyobb ingatlanaikat kisebbre.
Tényleg nem éri meg árterületen ingatlant venni, vagy valójában jóval olcsóbban hozzájuthatunk? Ennek járt utána most a Pénzcentrum
Ha külterületen pincét-présházat, hétvégi nyaralót veszünk, állami támogatásokról ne is álmodjunk, de ha van egy kis megtakarításunk, meseszép panorámájú birtokokhoz juthatunk.
A téglaépítésű lakások között az áremelkedés ellenére továbbra is a nagyon jó kategória a nyerő a vásárlók körében.
A befektetők eltűntek, az állampapír nagy vetélytársa lett az ingatlannak, miközben a kínálat szépen gyarapodik.
A fiatal családosok majdnem fele kertes házban gondolkodik, viszont a negyvenes éveikben járók fizetik a legtöbb pénzt egy ingatlanért.
Bár néhol csupán a tavalyi forgalom negyedét regisztrálták eddig az üdülőövezetekben, már látni biztató jeleket. A tóparti árakban azonban nincs jelentős változás.
A kétarcúság jellemző most az ingatlanpiacra a szakértő szerint, aki idén már nem számít a fellendülésére, ugyanis a keresletet lassító fékek egy darabig még be lesznek húzva.
2022-ben országosan nagyjából 10%-os forgalomcsökkenés mellett 18,5%-os árnövekedést lehetett mérni a lakóingatlanok piacán.
Az ingatlanirodák nem, az energetikai szakértő azonban igenis vár felfordulást az ingatlanpiacon ősztől.
Egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a magyarok, miközben egyre magasabb önerőt használnak fel lakásvásárláskor - derült ki az MNB adataiból.
Novembertől új szabályok vonatkoznak a lakások energiatanúsítványára.
Újra az érdeklődés középpontjába kerültek az újbudai ingatlanok. Az áprilisi adatok alapján a fővárosban ingatlant vásárlók 17%-a jelölte meg preferált területként Újbudát.
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Megérkezett az árak csökkenése a főváros egyik legkeresettebb és legdrágább agglomerációs övezetébe.
A belső kerületekben már alig valaki vesz lakást, de azt egyelőre nem tudni, hogy ebből rendszer lesz-e.
A piac átrendeződését jelzi az is, hogy a magánhirdetések száma egy év alatt hatszorosára nőtt az ingatlanhirdetési portálon.
A magas hitelkamatok erősen visszafogják az ingatlanpiacot, miközben a magasan járó hirdetési árak sem mozgatják meg a vevőket. Ha a kamatoknál változás következne be, az jelentős hatással lehetne az ingatlanpiacra.
A pandémia végével visszatértek Magyarországra a turisták is, amivel párhuzamosan egyre több külföldi kezdett magyar ingatlanok után nézelődni.
Most az eladhatóság érdekében vágna bele energetikai korszerűsítésbe, így nagyobb felújítási hullám nem volt és nem is várható a következő időszakban.