A felvettek közel körülbelül 80 százaléka állami ösztöndíjasként, 20 százaléka költségtérítésesként kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
A járványhelyzet első heteiben rengeteg ember veszítette el a munkáját, és megtorpant a toborzás, leszámítva az ételfutár és bolti eladó pozíciókat: rájuk akkor nagy szükség volt. Az elmúlt napok adataiból azonban az derül ki, koronavírus-válság mélypontjához képest nőtt a foglalkoztatottak száma. És persze egyre több az álláshirdetés.
Feleannyi állást sem hirdettek, mint tavaly, a munkáltatók az újraindulás mellett igyekeznek racionalizálni az erőforrásaikat, és sokan kivárnak a felvétellel.
Speciálba!
Vajon a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati és intézményi szféra emberi erőforrás-menedzselési gyakorlatában? Többek között erre a kérdésre is keresik a választ a KoronaHR elnevezésű kutatás résztvevői, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek. A kutatás első eredményei már rendelkezésre állnak, az elkövetkező hónapokban várhatóak a további megállapítások.
Munkaerőpiaci, kereseti és több más statisztikai adat is megjelenik.
Több mint 150 ezer munkahely került veszélybe az európai ruházati és textiliparban a koronavírus-járvány következtében az Euler Hermes hitelbiztosító nemrég közölt tanulmánya szerint.
Negyedik alkalommal hirdették meg a Szerethető Munkahelyek díjat, amely több szempontból is megújul az idei évben, részben a vírus okozta piaci változások hatására. Többek között fókuszba kerül majd, hogy a jelenlegi helyzetben egyáltalán hogyan maradhat szerethető egy munkahely, hogyan lehet otthonról dolgozni és miért érdemes az irodát is fenntartani, milyen túlélési stratégiákat vetettek be a vállalatok az utóbbi hónapokban, illetve milyen változások várhatóak a jövőben a cégek életében. Újdonság, hogy ősszel a legszerethetőbb álláskeresőt is díjazzák. És talán a legnagyobb változás idén, hogy mostantól erdélyi vállalkozások is indulhatnak a címért.
Két nappal Dull Szabolcs, az Index főszerkesztőjének kirúgása után péntek délutánra már majdnem a 90 fős szerkesztőség összes tagja beadta a felmondását. Bodolai László, a lapot tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken azt mondta, hogy zsarolás volt a szerkesztőség részéről, hogy vonja vissza a főszerkesztő kirúgását.
Tegnap este, 2020. július 24-én nyilvánossá váltak az idei felvételi ponthatárok: megtudhattuk, mely szakok a legnépszerűbbek, a Pénzcentrum pedig utánajárt, menyit lehet keresni, ha valaki sikeresen elvégzi ezeket.
A nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években, ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ, jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban, mondta el az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott sajtótájékoztatón.
A szülő mindig a legjobbat szeretné adni gyermekének, így sokszor egy bizonyos jól fizető pálya felé terelgeti lurkóját. A Bács-Kiskun megye délnyugati csücskében élő Pencz Pál azonban nem hallgatott édesanyja segítő hangjára, és felépítette saját, önellátó gazdaságát. Nem is dönthetett volna jobban: a Dunafalván megalapított Kobolya Gazdaságban nem győznek elég tejből készült finomságot készíteni a piacra, olyan hamar elkapkodják a termékeiket. Az álmok valóra válásáig megtett útról a tejgazdaságot irányító mezőgazdasági mérnök beszélt a HelloVidéknek.
Megjelentek a felvételi ponthatárok a szeptemberben induló egyetemi képzésekre. A szakok ponthatárai este 8 óra után váltak nyilvánossá a Felvi.hu oldalon. A diákok sms-t is kapnak eredményükről, de ezek kiküldésében lehetnek késések.
Két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kúria egy korrupt sebészt, akit három évre a közügyektől, valamint az orvosi foglalkozás végzésétől is eltiltott.
Téged is ért már hátrányos megkülönböztetés? Nem vagy egyedül: minden 10. magyar szenvedett már el diszkriminációt neme, származása, életkora, családi körülménye, egészségi állapota vagy végzettsége okán - legtöbben álláskereséskor, de a napi munkavégzés, a leépítés, vagy akár hivatalos ügyintézés esetén is előfordul, hogy valaki indokolatlan hátrányt szenved el.
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási ponthatárokat, a felvételizők idén a megszokott elektronikus csatornákon értesülhetnek eredményeikről.
Diákok alkalmazása segíthet a cégeknek kilábalni a válságból a leggyorsabban. Ahogy újra kezdenek talpra állni azok a cégek, amelyeknek márciusban súlyos leépítést kellett végrehajtaniuk a kieső bevételek miatt, egyre többen találják magukat abban az ördögi körben, hogy nincs elég munkaerő az újrainduláshoz, hiszen elküldték őket, viszont nem tudják rögtön visszavenni a teljes állású alkalmazottakat, hiszen az újranyitás fokozatosan történik, ráadásul anyagilag is megterhelő.
