Nagyjából 250 ezer magyarról nem tudni pontosan, honnan szerzi hivatalosan bevételeit. Közöttük lehetnek eltartottak, vagy olyan személyek, akik feketemunkából szerzik a megélhetésüket. De, ez az információ hiány is jól mutatja, hogy szükséges lenne a munkaerő felmérések újragondolására, pontosabbá, részletesebbé tételére.
A KSH foglalkoztatottsági adatai alapján mégsem sikerült elérni a pandémia előtti számokat.
Nem csak több férfi dolgozik Magyarországon, de nagyobb biztonságban is vannak a munkahelyükön, nekik ugyanis stabilabb az állásuk, mint a nőknek, így egy gazdasági visszaesés vagy válság esetén nagyobb eséllyel tudják megtartani a pozícióikat. A KSH legfrissebb statisztikájából kiderül például, hogy május és július között a munkanélküli férfiak száma 31 ezerrel nőtt, a munkanélküli nőké viszont 35 ezerrel az előző év azonos időszakához képest.
79 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája jelenleg 69,1 százalék - derül ki a KSH gyorsjelentéséből.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei megmutatkoznak a foglalkoztatottsági adatokban: 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb.
Hazánkban egészen a 2020 elejéig folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. 2019 utolsó negyedévének adataiból pedig az derül ki, hogy az Európai Unió átlagát is felülmúltuk.
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 1,7 százalékkal, 250 ezer főre csökkent. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt.
Számos támogatás elérhető azok számára, akik lakásvásárláson törik a fejüket. Persze nagyon nem mindegy, hol és mennyiért vásárolunk ingatlant. Éppen ezért, most annak jártunk utána, mely régiókban zajlott a legtöbb fejlesztés, mely megyében a legmagasabb a havi nettó fizetés és hol a legmagasabb a munkanélküliek száma.
Örvendetes számok.
A 2019. június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt, 34 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt - közölte a KSH.
4.517 milliós létszámmal 75.4%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta augusztusban. A hazai munkaerőpiacon 61 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak létszáma csökkent, míg az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma 14 ezer fővel nőtt.
A legfrissebb adatok szerint folyamatosan csökken a munkanélküliek száma Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra mérséklődött. Most annak jártunk utána, hogy mely járásokban a legmagasabb és a legalacsonyabb a munkanélküliek száma.
Ismét 4,5 millió felett a foglalkoztatottak száma, viszont a munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Az OECD év elején közzétett, Magyarországról készült tanulmánya hangsúlyozza, hogy szükséges a szakismeretek megszerzésének támogatása, valamint a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák előtérbe helyezése. A nyugati országrész esetében a külföldről érkező befektetéseknek, a budapesti régió pedig a kiterjedt agglomerációból származó előnyöknek köszönhetően sokkal gyorsabban növekszik, mint az ország más területei, ahol alacsonyabb a foglalkoztatási ráta és több a szociális rendszerre utalt állampolgár.
A tavalyi évhez képest 47 ezer fős növekedéssel 4.492 millió volt a foglalkoztatottak száma a február-áprilisi időszakban. Az elsődleges munkaerőpiac 69 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel járult hozzá a változáshoz.
Ebből akár még baj is lehet.
Egyelőre várnunk kell még.
