A nagyon alacsony jövedelmű települések nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban.
Egy ingatlanportál a nemzetközi szakmai trendekhez igazodva hatodik alkalommal készítette el saját élhetőségi rangsorát.
Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település.
A vállalatok makrogazdasági várakozásai erőteljesebben csökkentek, mint a saját teljesítményükre vonatkozó előrejelzéseik.
A nyugdíjakat idén 5 százalékkal emelte a kormány, miközben a minimálbér január elsejétől közel 20 százalékkal nőtt. Az öt százalékos emeléssel az átlagos öregségi nyugdíj 165 610 forint lesz.
Hazánkban az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7 643 euró, ami az európai átlag 51 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az országos összehasonlításban
Budapesten a társasházi lakások átlagos négyzetméterára 762 ezer forintra nőtt, ami 3,5 százalékkal magasabb, mint 2020-ban.
A hivatalos adatok szerint ma Magyarországon a legmagasabb átlagfizetés bruttó 1,97 millió forint, és a légiirányítók kapnak ennyit.
A magyar oktatási rendszert jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik, s a kompetenciamérés tanulói átlageredményei nem mutatnak érdemi változást 2008 és 2019 között.
A kérvényt már több mint 23 ezren írták alá.
Felmérés vizsgálta a szakmával kapcsolatos sztereotípiákat. A juniorok 55 százaléka nettó 300 és 599 ezer forint között keres, utóbbi csoport 44 százaléka 100 és 299 ezer forint között jelölte meg a fizetését.
Az egészségügyben dolgozóknak kifizetett rendkívüli jutalom meghatározta a kerestek emelkedését jelző júniusi átfogó mutatót, de a versenyszférában is az idei legmagasabb emelkedést mérte a statisztika, amiben a gazdaság újraindulása és a kormányzati bérkiegészítő programok hatása jelenik meg - így értékelték az elemzők a KSH hétfőn kiadott bérstatisztikai jelentését.
Az év első két hónapjában 9,2 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.
Több százezren.
Egy év alatt 10,7 százalékos a növekedés.
Magyarország lesz az utolsó az EU-ban?
A KSH minden hónapban közli a magyarországi átlagkeresetek alakulását, sokszor hallani azonban, hogy az átlag helyett a medián számítás sokkal jobban lefedi a valóságos helyzetet. A KSH szerint azonban egy havi gyakoriságú publikáláshoz az átlag közlése a könnyebben alkalmazhatóbb, ráadásul statisztikai értelemben a medián érték és az átlag szembeállítása nem helyes. Mutatjuk, hogyan lábalhatunk ki a látszólagos patthelyzetből.
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar óvónők világszinten is rendkívül leterheltnek számítanak. Olyannyira, hogy nettó munkaórában csupán három ország szakemberei dolgoznak többet a magyaroknál. Az általános iskolás tanárok esetében nem ennyire vészes a helyzet, ők több száz órával elmaradnak a világ, illetve európai átlagtól, védelmükben azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az elérhető adatokon túl megnéztük azt is, milyen bérekre számíthat az, aki ezekben a szakmákban helyezkedne el Magyarországon.
Vajon kik viszik haza a legtöbbet?
Húsz év múlva jöhet a hideg zuhany.
