Így győzik le a horror üzemanyagárakat az élelmes magyarok: sokan váltottak, a számok nem hazudnak

Ahogy a megélhetési költségek emelkedésnek indultak, úgy választotta egyre több magyar a tömegközlekedést - derült ki a KSH adataiból. 2022 harmadik negyedévében több mint 35,6 millió ember utazott a belföldi vonatokon, miközben egy évvel korábban ez csak kevesebb mint 29 millió fő volt. Az utasok száma 2021 eleje óta minden egyes negyedévben nőtt, magyarul egyre többen választhatták autó helyett a vasúti közlekedést.

Hasonló növekedés figyelhető meg a buszoknál, amelyeken ebben az időszakban 91,2 millióan utaztak, miközben egy évvel korábban még bő 10 millió fővel kevesebben. Az utasszámok alakulása ugyanakkor nem olyan lineális, mint a vonatok esetében, a második és a harmadik negyedév között csökkenés figyelhető meg.

És ezekben az adatokban még nem jelenik meg a benzinárstop kivezetése, hiszen június és szeptember között még bőven 480 forint volt a hatósági literár - és a rezsiemelés is csak részben hathatott a lakosság megélhetésére ebben az időszakban.

Viszont az inflációt már keményen érezhették az emberek, pont ekkor kezdett igazán száguldani a drágulás:

júniusban még csak valamivel több mint 11 százalékos volt az infláció (akkor borzongtunk, ma már visszasírjuk), ami szeptemberre felkúszott 20 százalék fölé.

Az is közrejátszhatott a növekedésben, hogy ősztől durván megemelték a parkolási díjakat Budapesten: a számtalan zónából kreáltak négyet, a belvárostól kifelé haladva ezen zónák tarifája 600, 450, 300 és 200 forint lett óránként. Azaz egy-egy ingázónak több ezer forintba kerülhet naponta, ha közel akar megállni a munkahelyéhez.

Ami a pesti adatokat illeti: egy év alatt több mint 25 millióval nőtt a busszal utazók száma, a villamosokra 14 millióval többen szálltak fel, mint 2021 harmadik negyedévében, a metrókon pedig 10 millió fővel többen utaztak.

Összességében egy év alatt több mint 60 millióval többen választották Budapesten a tömegközlekedést.

Kíváncsian várjuk a negyedik negyedévre vonatkozó adatokat, amikor a lakosság már megérezte a rezsiemelést, és elkezdhetett például a közlekedésen spórolni. Mivel a benzinárstopot csak december elején vezették ki, így annak a hatásait még nem érezhetjük az utolsó negyedév adataiban sem.

Mennyit segíthet az Orbán-bérlet?

Orbán Viktor 24. évértékelő beszédében 2023. február 18-ánjelentette be, hogy május 1-től életbe lépnek az úgynevezett Vármegyebérletek és úgynevezett Országbérlet is lesz. Ezekkel a MÁV-START, a VOLÁNBUSZ, a MÁV-HÉV és a GYSEV helyközi járatait korlátlanul használhatják majd az utazók. 30 napon át lesznek érvényesek: a teljesárú Vármegyebérlet 9450 forintba fog kerülni, míg az Országbérlet 18900 forintba. Mindkettőt a tanulók 90 százalékos kedvezménnyel vehetik majd igénybe.

Ám nem biztos, hogy az intézkedés olyan jó lesz, mint az eredeti, Németországban bevezetett rendszer: a helyi közlekedésre ugyanis nem vonatkoznak majd a bérletek, a helyköteles járatokon és az első osztályon sem lehet majd használni őket. Korábban Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke arról beszélt, szakmai intézkedés szerinte akkor lett volna, ha a helyi, városi közlekedési rendszereket is bevonják a szisztéma, ahogy az Németországban is történt.

A német országbérlet szintén májustól lesz elérhető, 49 euróba, azaz kb. 19 ezer forintba kerül (kb. mint a hazai változat), ám az midnen közlekedési eszközre érvényes lesz.

Mint azt a Pénzcentrum korábban kiszámolta, az átlagos dolgozóknak sem feltétlenül jelent spórolást az új rendszer: ugye, a törvény szerint a munkáltatónak a 30 napos bérlet árát 86 százalékban meg kell térítenie. Így Vármegyebérlet esetében mintegy 1300, Országbérlettel kicsivel több mint 2600 forint saját költségen tudnak utazni az alkalmazottak.

Számításunk szerint ha valaki eddig kizárólag az adott vármegyében ingázott, és az útja 5 kilométeren belül volt, akkor az új típussal bukni fog. 10 kilométernél nagyjából hasonló összeggel kalkulálhatnak az utasok, mint most, felette viszont már sok maradhat az ingázók zsebében.