Éhezők viadala dúl Magyarországon: százezreknek már egy rendes ebéd is luxus

2022-ben az Eurostat statisztikái szerint az Európai Unió polgárainak 8,3 százaléka nem engedhette meg magának, hogy legalább két naponta húst, vagy halat (illetve speciális étrend esetén ezek vegetáriánus megfelelőjét) tartalmazó meleg ételt fogyasszon. A jelentéssel kapcsolatban igen aggasztó, hogy 2021-ben az ilyen lakosok aránya még "csak" 7,3 százalékos volt, tehát a tavalyi évben egy százalékponttal megnőtt.

A szegénység kockázatának való kitettség aránya eközben szintén nagyot nőtt és 2022-ben már ez az összetett probléma is az Unió tagországaiban lakók 19,7 százalékát érintette. A növekedés itt a tavalyi évhez képest drasztikusabb, 2,2 százalékpontos, 2021-ben ugyanis még csak az emberek 17,5 százaléka volt kitéve ennek a veszélynek.

Éhezők viadala dúl Európában

Az egyes tagállamok között persze még mindig hatalmasak a különbségek, nem csak a szegénység kockázatának kitettek, de a két naponta egyetlen adag rendes ételt fogyasztani nem tudók arányát tekintve is. Számos országban az átlagnál sokkal rosszabb a helyzet, a hétfőn publikált adatok szerint ráadásul hazánkban az egyik legmagasabb az ilyen szintű nélkülözést elszenvedők aránya az összes tagállam közül.

A teljes lakosságot vizsgálva, a friss adatok szerint Romániában a leginkább drasztikus a helyzet, ahol tavaly a teljes népesség 22,1 százaléka nem engedhette meg, hogy legalább két naponta rendes, a köret mellett főételt is tartalmazó ebédet tegyen az asztalára. De hasonló számokat jelentettek Bulgáriából is, ahol az emberek 21,6 százalékának volt luxus a rendes étkezés. Régiónkban Szlovákia a sereghajtó, ahol a teljes lakosság 15,8 százaléka küzd ezzel a problémával, az utóbbi számtól viszont sajnos a hazánkban mért arány sem marad el sokkal.

A magyarok 13,9 százalékát érinti ugyanis az étkezési-szegénység, amivel az említett országokat szorosan követve a negyedik legrosszabb statisztikát prudkáltuk az uniós országok közül.

A legkiszolgáltatottabbak közel harmada érintett

Az általános szegénység  egyébként már koronavírus járvány betörésének évében drasztikus növekedésnek indult az Európai Unióban, a helyzet pedig az igazán kiszolgáltatottak esetében azóta sem javult. Érdemes a szegénység által veszélyeztetettekre szűrve is megnézni hát, hogy ők mekkora arányban küzdenek a napi betevőt érintő nélkülözéssel. A számok magyar szemmel ebben a tekintetben is lesújtóak.

A szegénység kockázatának kitettek (az Eurostat azokat sorolja ide, akik jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát) körében a két naponta egy rendes étkezést kigazdálkodni sem tudók aránya Bulgáriában volt messze a legmagasabb, 43 százalékos. A helyzet viszont a régiónkban sem sokkal üdvözítőbb. Romániában a szegénység által veszélyeztetettek 43, míg Szlovákiában a 40,5 százalékát érintette ez probléma.

Hazánkban a szegénység által veszélyeztettek 29,6 százalékát érinti az étkezési-szegénység is, amivel Közép-Európában nálunk a harmadik, a teljes kontinesen pedig az ötödik legmagasabb az ilyen emberek aránya.

Sokat mondó hogy eközben Horvátországban 23,7, Csehországban 16, Ausztriában pedig csupán 12,6 százalékos az ilyen polgárok aránya. De érdemes kicsit továbbtekinteni és megnézni azt is, hol a legideálisabb a helyzet. Írországban csupán a szegénység szélére sodródók 5 százalékát érinti ez a szintű élelmiszer-szegénység és Luxemburgban is csak 5,1, valamint Cipruson is csupán 5,6 százalékuk nyomorog annyira, hogy rendes élelemre sem telik neki.

A szegénységet egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában egységesen mérik, ennek fő mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion). Ezzel kapcsolatban fontos azt is leszögezni, hogy az eddig vizsgált népesség a statisztikai hivatal különböző részindikátorai közül a relatív jövedelmi szegénységben szenvedők közé soroltakat takarja. Ezen felül pedig megkülönböztetnek még súlyos anyagi deprivációban, illetve nagyon alacsony munkaintenzitástól szenvedő háztartásokat is, ezen három faktor pedig gyakran egyszerre érvényesül. Nem kell jósnak lenni hozzá, hogy megmondjuk, hogy ha  a kutatás tovább szűrte volna a szegények csoportjait, még sokkolóbb számokat kapnánk. 

Az Eurostat egy tavalyi publikációjából korábban kiderült az is, hogy Magyarországon nem kevesebb, mint a lakosok 19,4 százalékát, vagyis 1,854 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2020-ban. Biztató viszont, hogy a teljes lakosságra vetítve hazánkban csökkenő tendenciát mutat az elszegényedés kockázata. 2015-ben még a férfiak 30, a nők 31,3 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés vagy elszegényedés, 2020-ra már a férfiak aránya 19,3, a nőké 19,4 százalékra csökkent.