Meglepő dolog derült ki a gyorsfagyasztott zöldségekről

A Journal of Food Composition and Analysis című folyóiratban publikált tanulmány azt vizsgálta, az üzletek polcairól választott friss zöldség vagy gyümölcs, vagy a fagyasztott termékek egészségesebbek-e. Mielőtt alaposabban belemennénk a kutatás ismertetésébe, érdemes megnézni, Magyarországon hogyan alakult 2015 és 2016 első félévében a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A KSH adatai szerint 2016 I. félévében a magyar lakosság egy főre jutó összes kiadása átlagosan 74,4 ezer forint volt egy hónapra vetítve. Ebből átlagosan 19,7 ezret forint élelmiszer és alkoholmentes italokra költöttünk.

Az összes élelmiszerköltség tizedét fordította a magyar lakosság zöldségfélékre és burgonyára, 16,7 százalékos áremelkedés mellett fejenként 2200 forintot. Gyümölcsöt 7,1 százalékos áremelkedés mellett egy főre jutóan havonta 1300 forintért vásároltak a háztartások.  Ha az elfogyasztott mennyiséget nézzük, kiderül, hogy friss és fagyasztott zöldségből, gyümölcsből az előzőévhez hasonlóan 3,7 kg, illetve 3 kg fogyott havonta.

Melyikkel járunk jobban?

A Journal of Food Composition and Analysis tanulmány készítői két éven át vizsgálták fagyasztott, frissen vásárolt és elfogyasztott, valamint a vásárlás után hűtőben tárolt brokkoli, karfiol, kukorica, zöldbab, borsó, spenót, áfonya és eper tápanyag- és vitamintartalmát, különös tekintettel a C és az A vitaminra és a folsavra.

- mondta Dr. Ronald Pegg professzor, a kutatás vezetője.

Hogy mivel magyarázható mindez?

A friss zöldségek és gyümölcsök többségét azelőtt szedik le, hogy teljesen beérnének, így van idejük, hogy a szállítás során érjenek be, esetleg ennek elősegítése érdekében még kémiai érésbefolyásolókat is alkalmazhatnak náluk. Hosszú utat tesznek meg, mielőtt a fogyasztók asztalára kerülnek. Jelentős idő telik el a leszedés majd az elosztóközpontokba történő szállítás között, ugyancsak sok időbe telik, mire szállítás után az élelmiszerüzletekbe érnek. Ott további néhány napot töltenek a raktárban vagy a polcokon, mielőtt a vásárlók konyhájába kerülnének.

Ráadásul a vevők nagy része nem is fogyasztja el azonnal a megvásárolt terméket. A zöldségek és gyümölcsök jó eséllyel napokat töltenek még a hűtőben, ez alatt az idő alatt pedig további értékes tápanyagokat és vitaminokat veszítenek. Ugyanis például a C-vitaminszint egyből a leszedés után zuhanni kezd, minél több idő telik el a szüretelés és fogyasztás közt, annál tovább tart ez a folyamat.

Fagyasztott termék esetén más a helyzet. Ilyenkor szüretelés előtt megvárják, míg megérik a zöldség és a gyümölcs, és nagyon rövid időn belül fel is dolgozzák azokat. Így a minimumra csökkentik azon tápanyagok mennyiségét, melyek elvesznek a feldolgozási eljárás során. A szüretelés és mosás után a zöldségeket általában blansírozzák, (1-2 percig forró vízbe mártják a zöldségeket, így pusztítják el az ártalmas baktériumokat, miközben a zöldség íze, állaga és színe megmarad. Ezt az eljárást gyümölcsök esetében nem szokták alkalmazni), megszárítják, aztán lefagyasztják, végül csomagolják.

A kutatás során igazán jelentős eltéréseket azonban nem tapasztaltak, annyit viszont sikerült bizonyítaniuk, hogy tévhit, hogy a frissen fogyasztott zöldségek és gyümölcsök egészségesebbek lennének a fagyasztott termékeknél. Nem meglepő módon arra jutottak, a legjobb, amit tehetünk, ha vásárlás után azonnal elfogyasztjuk a zöldségeket és gyümölcsöket, mert minden hűtőben töltött nap után veszítenek tápanyagtartalmukból. Összességében azonban édes mindegy, a piacon vagy a boltban vásárolt termékeket vagy a gyorsfagyasztottat fogyasztjuk. Ráadásul a fagyasztott termékek ára sokszor kedvezőbb is, mint a friss zöldségeké és gyümölcsöké.