Nagy Bálint karrierjét irodavezetőként kezdte a budapesti Eurographics Kft. Építész Alkotó Műhelynél. 2010-ben csatlakozott gyakornokként Magyarország vezető lakossági pénzügyi portáljához, a Net Média Zrt.-hez tartozó Pénzcentrumhoz. 2011-től a portál szerkesztő-újságírója; 2014-től vezető szerkesztője.
2018 novemberében, reagálva az egyre hangsúlyosabb regionális és lokális fogyasztói igényekre, HelloVidék néven indította el új gazdasági- és életmódmagazinját a Portfolio Csoport. Az oldal létrehozása, szerkesztőségének felépítése, és tematikájának meghatározása mind Nagy Bálint munkáját dicséri. Az indulás óta látja el a portál vezető szerkesztői feladatait is.
Az online hírszerkesztésben szerzett tapasztalatait 2019 januárja óta, lapigazgatói pozícióban a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor agrárgazdasági hírportálnál is kamatoztatja.
A hírportálok vezetése, illetve újságírói-elemzői munkáján túl rendszeresen tart konferenciákon előadásokat, moderál szakmai rendezvényeket, és ad interjúkat más médiumoknak. Nevéhez köthető továbbá a Portfolio egész napos munkaerőpiaci konferenciája, a 2019 májusában első alkalommal megrendezett Portfolio HR Revolution, illetve a 2019 novemberében először megtartott Portfolio Big Office HR Brand Day is.
Főállása, azaz az újságírás mellett szenvedélye a képzőművészet, azon belül főként a festészet. Festményeit hivatalos Instagram-oldalán gyűjti portfólióba, de már készült róla portré művészeti szakportálon is.
Bár nyáron sok háztartás rendezte elmaradását, továbbra is kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága. Az adóssághalmozásból pedig gyakorta nincs menekvés. Így sok esetben nem marad más, mint a szolgáltatás felfüggesztése. Természetesen a szolgáltatásból történő kizárást a törvény végrehajtási rendelete szabályozza.
Összhangban az Európai Parlament nemrég meghirdetett összehangolt épületenergetikai stratégiájával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát készít 2013 nyarára. Az uniós irányelvekkel összehangolt szakpolitikai dokumentum a meglévő épületek energiahatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd hosszú távú koncepciókat. A stratégia fontos iránymutatója lesz az épületenergetikai felújítási programok tervezésének is.
A legtöbb munkahelyen állandó vita tárgyát képezi, hogy hány fokra is hűtsük az irodát a legnagyobb nyári kánikulában. Vannak, akik azt ecsetelik, hogy a hátukról is folyik a víz, míg mások a 27 fokban is jégvermet kiáltanak. De vajon mekkora az ideális hőmérséklet, s milyen előírások határozzák meg mértékét? Ezúttal ennek járt utána a Pénzcentrum.hu.
Hatalmas a szakadék a panellakások és a társasházi téglalakások átlagos kínálati négyzetméterára között. Ma Budapesten egy négyzetméter fővárosi panellakást ugyanis majdnem feleannyiért tudunk megvásárolni, mint tégla társából. De vajon mi az oka a panelek népszerűtlenségének? Ezúttal erre a kérdésre kereste a választ a Pénzcentrum.hu.
Kitűnő vásárlói pozícióban vannak azok, akik budapesti panelvásárláson törik a fejüket. A panellakások népszerűsége ugyanis csökkent a válság évei alatt. Érdemes azonban résen lenni, mivel a paneltranzakciók területi megoszlása jóval koncentráltabb a főváros egyes kerületeiben. A legtöbben természetesen a legolcsóbb panellakásokat keresik, de a III. kerületi Pók utcai lakótelep drágább, 17-18 milliós panellakásaira is van érdeklődő.
Nem sietnek megmenteni a bedőlt devizahiteleseket Magyarországon - derül Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter válaszából, mely nemrég jelent meg a kormány honlapján. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint ugyanis eddig mindössze 8 darab ingatlant sikerült megvásárolnia a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET), pedig a kormány kommunikációja szerint idén 8 000 van előirányozva. A NET ugyanakkor kitart a többször hangoztatott kvóta mellett. Álláspontjuk szerint azonban a keretszám kitöltése nagyban függ attól, hogy a hiteladósok és a pénzügyi intézmények mennyi ingatlant és milyen ütemezésben ajánlanak fel megvételre. Továbbra is kérdés viszont, hogy miből lesz pénz az ingatlanmegvásárlásokra, mely óvatos becsléssel is 30-40 milliárd forintra rúghat 2012-ben. A NET tájékoztatása szerint viszont a pénzügyi kormányzat részéről többször elhangzott, hogy a kormány biztosítja az ingatlanvásárlás feltételeit.
Nem lesznek áruházbezárások Magyarországon, sőt további kiskereskedelmi egységeket kíván nyitni a Praktiker - hangzott el a társaság mai napon tartott sajtótájékoztatóján.
Továbbra sem élvez prioritást az energiatakarékosság ösztönzése Magyarországon. A hatályos magyar épületenergetikai követelmények ugyanis még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Hiába okoz jókora többletköltséget a jelenleg hatályos rendszer az épületek használói és a nemzetgazdaság számára egyaránt, a 2011-es előterjesztést úgy tűnik, máig nem tárgyalta meg a kormány.
Országszerte virágzás előtti állapotban van a parlagfű, az allergén gyomnövény néhány napon belül kezdi szórni a pollenjeit. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal július 1-jétől bírságolhat a parlagfű miatt, az első kényszerintézkedéseket már el kellett rendelni. A bírság 15 ezer forinttól 5 millió forintig is terjedhet.
Egyelőre semmilyen proaktív szándék nincs sem a kormány, sem az egész politikai elit részéről a lakhatási szegénység felszámolására, ezért paradigmaváltásra lenne szükség a szakpolitikában - véli Sümeghy György. A Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatójával készített interjúnk második részében többek között a magyarországi helyzetről, a lehetséges kitörési pontokról, az ócsai Szociális Családiház-építési Programról, a Nemzeti Eszközkezelőről, s a jelenlegi lakáspolitikai intézkedésekről beszélgettünk.
A lakhatási szegénység egyáltalán nem magától értetődő kifejezés. Pedig Magyarországon százezreket, tágan értelmezve milliókat is érint. Sümeghy Györgygyel, a Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatójával a szervezet működéséről, szakpolitikáról, a lehetséges megoldásokról, a szervezet szociális fejlesztési programjáról, valamint pénzügyi és műszaki tudatosságról beszélgettünk.
A lakhatási szegénységet többnyire a kritikán aluli lakásminőséggel, illetve a városi és vidéki szegénynegyedekkel azonosítjuk. Ez nem is annyira meglepő, hiszen ez van szem előtt. Az éhezéssel, a nyomor különböző formáival a legtöbben - az autóablak mögött ülve - nem is találkoznak. Pedig az omladozó falak mögött még inkább megdöbbentő, s kritikus állapotok uralkodnak. De nézzük meg, milyen "lakásokban" élnek a legszegényebb magyarok.
Az eddig is ismert volt, hogy az egyes kerületek között jelentős áreltérések mutatkoznak a fővárosi ingatlanpiacon. A kerületek egymáshoz viszonyított részletes átlagár eltérése eddig azonban rejtve volt sokak számára. Pedig a stagnáló adás-vételi tranzakciók döntő többsége az élethelyzet változása miatt kerül tető alá. Éppen ezért mindenkinek ajánlatos tudni, hogy átlagosan milyen árkülönbséget nyer, vagy veszít az, aki az egyik kerületből a másikba - kissebből, nagyobb lakásba - vagy fordítva - költözik.
Minden negyedik magyar, vagyis mintegy 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen lakásköltségével. A problémákat pedig csak tetézi, hogy a hazai lakásállományban továbbra is jelentős minőségi problémák találhatók, melyek az ott élők egészségügyi helyzetére is jelentős hatással vannak. Mindemellett továbbra is problémát jelent egy jól működő szociális bérlakás-rendszer hiánya, illetve a szegénység területi koncentrációja is. Arról nem is beszélve, hogy a szakpolitikai intézkedések sem adnak hatékony válaszokat, a legnagyobb figyelmet kiváltó, a jelzáloghiteleseket segítő intézkedések például a lakhatási szegénységgel érintettek többségét el sem érik - hangzott el a Habitat for Humanity mai napon tartott sajtótájékoztatóján.
A jelenlegi extrém melegben egy átlagos lakás hűtési költsége - már amennyiben van benne klíma - a megszokott többszörösére nőhet. Egy otthon hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Arról nem is beszélve, hogy a klímák sem éppen mondhatóak olcsónak. Léteznek viszont alternatív megoldások, melyekkel átvészelhetjük a legmelegebb napokat is. Tippjeinket cikkünk végén találod.
A Pénzcentrum.hu legújabb összeállításában megvizsgálta a főváros budai oldalán fekvő, illetve a pesti belső kerületek ingatlanpiacát, különös tekintettel a tégla építésű társasházi lakásokra. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresleti árak a legtöbb piaci elemzés szerint stagnálnak, a kínálati árak számos kerületben jelentős emelkedésnek indultak.
Továbbra sem hemzsegnek az új projektek a fővárosi lakáspiacon. Az idei, esetleg jövő év eleji átadással tervezett lakások száma alig éri el a félezret. A jelenleg futó fejlesztések létjogosultságát többnyire a jó lokációval magyarázzák a beruházók, de vannak, akik az újra bevezetett szocpolban, illetve kamattámogatásban bíznak. Persze akadnak, akik szerint a kormány intézkedései fabatkát sem érnek, mivel sokkal komolyabb változtatásokra lenne szükség az állóvíz felkavarásához.
Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".
Röhög rajtunk Európa - vallják a hazai napelem-piac képviselői. A kritikán aluli engedélyezési-, illetve szabályozási rendszer, az állami támogatások elmaradása, valamint egy ismeretlen érdekeket képviselő lobbitevékenység ugyanis mind-mind gátat szabnak hazánkban az "ingyenenergia" terjedésének. Pedig szakértők tapasztalatai szerint egy családi ház éves villamos energia igényét lefedő napelemes rendszer maximum 10 év alatt behozza az árát. Nagy kérdés ugyanakkor, mégis melyik a jobb befektetés egy magyar háztartásnak: a napenergia hasznosítása, vagy egy bankbetét?
18 ezer vendéglátóhely és az ott dolgozók megélhetése múlik azon, hogy tető alá kerül-e végre a szerveralapú pénznyerő automaták működtetéséhez szükséges végrehajtási rendelet. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnökének álláspontja szerint ugyanis minél tovább csúszik az új rendszer bevezetése, annál több vállalkozás húzhatja le végleg a rolót.