Borbándi Dániel vagyok, a Pénzcentrum szerkesztőségének tagja. Cikkeimmel főleg az oktatás és a tech rovatok működéséért felelek, ám előfordul, hogy írok a sport gazdasági aspektusairól, lakossági megtakarításról, világpolitikai-gazdasági aktualitásokról, valamint a munkaerőpiacot érintő szezonális trendekről is.
2023 volt az elmúlt kétezer év legforróbb nyara az északi féltekén - sok magyar számára azonban a tavalyi, 2024-es nyár lehetett az igazán emlékezetes.
A lakástörvény továbbra is változatlan, a bérlők jogai rendezetlenek, a leginkább rászorulók támogatása pedig látótávolságban sincs.
A térség geopolitikai kockázatai már most is hatással vannak a nemzetközi olajpiacra.
A bruttó hazai termék évtizedek óta a gazdasági teljesítmény legfőbb mércéje, pedig valójában csak egy szeletét mutatja meg annak, hogyan élnek az emberek egy országban.
2024-ben mindössze 58 969 fő tett nyelvvizsgát Magyarországon – miközben tíz évvel korábban még több mint kétszer ennyien próbálkoztak.
Hiába hittük, hogy a világháborúk kora végleg lezárult, egyre több jel utal arra, hogy a világ újraírhatja a 20. századot.
„A magyar szinkron világhírű” – ez az állítás szinte közhellyé vált az elmúlt évtizedekben, különösen azok körében, akik a szinkronizált filmek mellett teszik le a voksukat.
Régóta társadalmi vita tárgyát képezi, hogy milyen adórendszer lenne igazságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb Magyarországon.
A Covid–19 világjárványa alaposan átrajzolta a kollektív biztonságérzetünket – nemcsak egészségügyi, de társadalmi és gazdasági szempontból is.
Az elmúlt hónapokban újabb gazdasági vihar kezdett kibontakozni: a vámháborúk következményei nem csak a világgazdaságot érintik, hanem a magyar háztartások pénzügyeit is.
A Csepel kerékpárok generációk életének voltak meghatározó szereplői.
A spanyol-portugál áramszünet Európa-szerte megkongatta a vészharangot – hiszen kiderült, hogy egyetlen rendszerhiba akár országokat is térdre kényszeríthet. De vajon mit jelentene ez itthon?
Az internet és az okostelefonok óta megjelent legnagyobb technológiai újítás fű alatt formálja át az oktatást, az egészségügyet, a munkaerőpiacot, sőt talán magát a kapitalizmust.
A magyar Nemzeti alaptantervek az elmúlt években olyan mértékben túlterheltté váltak, hogy az azokban előírt tananyag a legtöbb iskolában gyakorlatilag megtaníthatatlan.
Űrmérnöknek lenni ma már nem sci-fi: a sztereotípiákkal ellentétben ráadásul sokkal többről szól, mint pusztán csillagászati megfigyelésekről, vagy űrhajók tervezéséről.
Puzsér Róbert és Frank Robin könyvkiadót alapítottak - ráadásul mindjárt kettőt. Kérdés, hogy nem szokványos stratégiájukkal hogyan muzsikálnak majd ezen a piacon.
Évről évre nagy dilemma az egyetemi képzésen gondolkodó fiatalok számára, hogy olyasmit válasszanak, ami nemcsak egy diplomát ad a kezükbe, hanem valódi, piacképes tudást is.
Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.
Az iskola ma nem képes felkészíteni a diákokat arra, hogy feltalálók, vállalkozók vagy akár csak tudatos állampolgárok legyenek, mert kizárólag munkaerőként tekint rájuk.
A fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a földgáz és a szén, több mint egy évszázada képezik az alapját a Föld energiarendszerének.