Borbándi Dániel vagyok, a Pénzcentrum szerkesztőségének tagja. Cikkeimmel főleg az oktatás és a tech rovatok működéséért felelek, ám előfordul, hogy írok a sport gazdasági aspektusairól, lakossági megtakarításról, világpolitikai-gazdasági aktualitásokról, valamint a munkaerőpiacot érintő szezonális trendekről is.
Amikor az ember a hétköznapi életszínvonalat nézi, a különbségek Magyarország és Lengyelország között korántsem látványosak.
A hét eleje „kulcsfontosságú” időszak volt a nemzetközi piacokon.
Miközben a globális vagyon évről évre növekszik, és a tőke sosem látott ütemben áramlik felfelé, semmi nem garantálja, hogy ebből valaha is jut a többségnek.
Sokan hajlamosak adottnak venni a kapitalizmust és az arra épülő globalizált világrendet – mintha ezek az emberi történelem végállomásai volnának.
A mesterséges intelligencia rohamosan terjed az élet számos területén, köztük az orvostudományban és a pszichoterápiában is.
A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi adottság felismerése.
Miközben Oroszország tovább folytatja a háborút Ukrajnában, az Európai Unió újabb gazdasági nyomásgyakorlásba kezdett.
Elon Musk és Donald Trump kapcsolata az elmúlt években kiszámíthatatlan ívet járt be.
A különösen forró nyarak idején magától értetődő, hogy több vizet iszunk.
Magyarországon is egyre több figyelem irányul arra, hogyan támogathatjuk az idősödő társadalmat nemcsak egészségmegőrzéssel, hanem aktív tanulással is.
2023 volt az elmúlt kétezer év legforróbb nyara az északi féltekén - sok magyar számára azonban a tavalyi, 2024-es nyár lehetett az igazán emlékezetes.
A lakástörvény továbbra is változatlan, a bérlők jogai rendezetlenek, a leginkább rászorulók támogatása pedig látótávolságban sincs.
A térség geopolitikai kockázatai már most is hatással vannak a nemzetközi olajpiacra.
A bruttó hazai termék évtizedek óta a gazdasági teljesítmény legfőbb mércéje, pedig valójában csak egy szeletét mutatja meg annak, hogyan élnek az emberek egy országban.
2024-ben mindössze 58 969 fő tett nyelvvizsgát Magyarországon – miközben tíz évvel korábban még több mint kétszer ennyien próbálkoztak.
Hiába hittük, hogy a világháborúk kora végleg lezárult, egyre több jel utal arra, hogy a világ újraírhatja a 20. századot.
„A magyar szinkron világhírű” – ez az állítás szinte közhellyé vált az elmúlt évtizedekben, különösen azok körében, akik a szinkronizált filmek mellett teszik le a voksukat.
Régóta társadalmi vita tárgyát képezi, hogy milyen adórendszer lenne igazságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb Magyarországon.
A Covid–19 világjárványa alaposan átrajzolta a kollektív biztonságérzetünket – nemcsak egészségügyi, de társadalmi és gazdasági szempontból is.
Az elmúlt hónapokban újabb gazdasági vihar kezdett kibontakozni: a vámháborúk következményei nem csak a világgazdaságot érintik, hanem a magyar háztartások pénzügyeit is.