Életveszély a magyar otthonokban: a legtöbb magyar nem is tudja, mekkora a baj

A négy fal közé zártuk magunkat életvitelünkkel: időnk 90 százalékát beltérben töltjük, annak kétharmadát otthonunk fogságában - derült ki a VELUX Cégcsoport kutatásából. A The Healthy Homes Barometer felmérés-sorozat az épületek állapota és a bennük élők egészsége közötti összefüggéseket vizsgálta.

A kiváltó okok között szerepel az épületek kora és a természetes fény hiánya, a beltéri teregetés, a nem megfelelő szellőztetés, valamint a kémiai anyagokkal szembeni gondatlanság is. Háromból két magyarországi ház 1979 előtt épült, ötből egy 1980-1999 között, és csupán tízből egy a kétezres évek után. Az eredmények tanúsága szerint főként a családi házak állapota aggasztó, melyeket generációk sokasága birtokol egymást követően, és ahol az esztétikai átalakításon felüli korszerűsítés jellemzően elmarad. Márpedig a külvárosban, elővárosban élő magyarok 65 százaléka, a vidéken élők 96 százaléka él családi házban.

Otthonainkban ráadásul nem jutunk elegendő természetes fényhez és friss levegőhöz sem.

 - árulta el Őz Beáta, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg miatt vagy akár feledékenységből kevesebbet vagy egyáltalán nem szellőztetünk. Akik nem tudnak a lakásukban kellemes meleget teremteni, azoknál kétszer gyakrabban fordul elő rossz egészségügyi állapot, ugyanennyien nem is jutnak elég természetes fényhez, körükben háromszor gyakoribb a nyirkos beltéri levegő. Mindez számos betegség okozója lehet a krónikus fejfájástól, alvászavaron és a szemgyulladáson át az allergiáig.

"A felmérés szerint a nyirkos, penészes környezetben 40 százalékkal nagyobb például az asztmás megbetegedések esélye is" - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A gyerekszoba és a háló a legegészségtelenebb

A Model Home 2020 kísérleti projekt során mért CO2 értékek általában magasabbak voltak a kisebb szobákban, amelyeket csak egy oldalról, kézzel működtetett ablakokon át lehetett szellőztetni. Ezek jellemzően a gyerekszobák és a hálóhelyiségek voltak.

 - mondta Őz Beáta. A hálószobákban hasonló a helyzet, hiszen egy átlagos otthonban ez az egyetlen helyiség, amelyben akár 8 órán át megszakítás nélkül, gyakran ketten is tartózkodnak.

 - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

EZ IS ÉRDEKELHET

Riasztó jelentés: ilyen nyomorban él 1,5 millió magyar

Pénzük és lehetőségük sincs felújításra.

Az épületek felújítása egészségjavító lehet

Az épületek felújítással történő fejlesztése jótékony hatást gyakorolhat az egészségünkre és a jóllétünkre.

- magyarázta Őz Beáta. A felújítás, a kellő mennyiségű természetes fényforrások kialakítása és a szellőztetés a legfontosabb lépések, de további megelőző intézkedéssel javíthatjuk a beltéri klímát.

 - osztotta meg a felmérés tanúságait az ügyvezető igazgató.